Minden rendszer más típusú embereknek kedvez. A szocializmus az egyszerűeknek, lustáknak, nem hívőknek és nem arisztokrata, intellektuális, családba születetteknek kedvezett. Ennek azonban vége: az a mentalitás, amelyik kellemes életet biztosított 30 éve, ma lehet, éhen halni elég csak. Az a mentalitás, amelyik ugyanakkor börtönbe juttathatott, ma sikerhez vezethet.
1989-ben elkezdődött a rendszerváltás, amely máig nem ért véget. Ami velünk maradt, az a mentalitás, amelyet még az én generációm is az anyatejjel szívott magába: ne bízz a rendszerben, ne állj ellent, ne lógj ki a sorból!
Vagyis: ne légy vállalkozó! Ne nagyon utazz! Ne nagyon tanulj nyelveket! Ne dolgozz keményen! Ne nagyon szeresd a munkád! Ne nagyon mosolyogj!
Az, hogy milyen ország lenne Magyarország, ha harcos forradalommal változtatjuk meg a rendszert, mint Romániában; ha polgárháború jellegű harcokká fajul a helyzet, mint Jugoszláviában vagy a mai Ukrajnában vagy csak teljesebb rendszerváltást hajtunk végre, eltiltásokkal, más jellegű privatizációval (lásd: Balti államok, Lengyelország), sosem fog kiderülni.
2016 van. Ideje belátni: a rendszer megváltozott. Teljesen újak a játékszabályok 30 évvel ezelőtthöz képest. Orosz helyett angol, vízumok helyett Schengen, tervgazdálkodás helyett (vad)kapitalizmus, keleti blokk helyett Európai Unió.
Használjuk ki a lehetőségeket, változtassuk meg a mentalitásunkat: van hová fejlődni!

mandela_quota
Megváltoztathatjuk a világot és jobb hellyé tehetjük. A Te kezedben van a változás. (Nelson Mandela)

És most kezdjük az elejéről: A szocializmus/kommunizmus (elsősorban a kádári, másodsorban a rákosi) egyike a sok témának, amelyet szerintem meg kell értenünk, ha a jelenlegi magyar rendszert, mentalitást és gondolkodást meg akarjuk érteni.

Hiszen hogyan tehetnénk valamit jobbá, ha azt nem értjük!?

Ahelyett tehát, hogy túlságosan leegyszerűsítenénk (“Akkoriban 2 Ft volt a kenyér és 1,5 Ft a tej!” / “az átkosban verték az embereket”) vagy bonyolítanánk a témát (könyvtárnyi szakirodalom), nézzünk egy rövid összefoglalót.

2000px-marx_engels_lenin-svg
Karl Marx (1818-1883), Friedrich Engels (1820-1895), Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924)

A kommunizmus ideológiája Karl Marxtól és Friedrich Engelstől (előbbi filozófus és közgazdász, utóbbi társadalomtudós és üzletember) ered a 19. század második felében. Az ideológiájuk a szabadság, egyenlőség, testvériség eszményén alapulva, közösségi (kommunális) értékrenden alapulva azt jósolja, hogy az emberiség – a megfelelő receptet követve – egyszer eljut a teljes egyenlőség stádiumába, az osztálynélküli társadalomba, a Paradicsomba kommunizmusba.
Itt az emberek annyit dolgoznak majd, amennyit akarnak, annyit vesznek el a közösből, amennyire szükségük van, nem lesz magántulajdon, sem nemzetek, sőt, egyes gondolkodók szerint család sem. Meg boldogan élünk, amíg meg nem halunk, persze.

enjoy-communism-600x428

Jobban belegondolva ez sokkal inkább egy vallás, amely a földöntúli Mennyország helyett egy távoli jövőben megvalósuló utópiáról prédikál. Apropó, vallás: a kommunizmus hivatalos vallása az ateizmus. Kicsit frappánsabban: a kommunizmus vallása a kommunizmus. Az ideológia a proletariátusra (munkások) és parasztságra támaszkodott: a gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy azt a társadalmi osztályt, amelyik sosem volt vezető pozícióban, oda került. A proletárdiktatúra az egyike lett volna azoknak a lépéseknek, amelyek az egyenlőséghez vezetnek.

torvenytelen_gyerek

Az első komoly kommunista rendszer 1917-ben Oroszországban (1922-től Szovjetunió) alakult ki Lenin alapításával. Lenin az rossz fiú volt? Hát pár tízezer ember haláláért ő felelős. Aztán vörös terror. Éhínség, amelyben 5 millióan meghalnak. Orosz-lengyel háború. Meg német vonattal utazott 1917-ben forradalmat indítani Leningrádba Szent-Pétervárra. Meg kivégeztette az orosz cári családot, gyerekestül meg minden. De melyik korabeli komolyabb orosz vezetőről, legyen az fehér vagy vörös, nem lehet elmondani ilyesmiket? Lenin elvileg 1917-24 között irányította Oroszországot/Szovjetuniót, valójában még rövidebb ideig, effektíve kb. 4 évig

tov_lenin_ochishchaet
Lenin elvtárs elsöpri a Föld szennyét: királyokat, papokat, kapitalistákat

Ezután a kontinentális Európában először Magyarország lett kommunista a “dicsőséges 120 napig”, azaz 4 hónapig. Kun Béla, Vörös terror, József Attila ingyen megy nyaralni a Balatonhoz, stb. 4 hónap nem nagy idő. Ezt hívjuk Tanácsköztársaságnak. A tanács oroszul: szovjet.
kepkonyvtar_85153_103233

A hosszabb és jelentősebb periódus, amely nemcsak Magyarországot, hanem a fél világot magában foglalta, a második világháború után kezdődött, amikor a szovjet csapatok bevonultak és ott ragadtak az ezután de facto Kelet-Európának nevezett vidékre. Egy részről logikus a kelet-nyugat elnevezés, de néhol nem igazán működik: Prága kb. 200 km-re nyugatra fekszik Bécstől, mégis az előbbi “kelet”, az utóbbi “nyugat”.

220px-easternbloc_basicmembersonly-svg
A keleti blokk. 1955-ig DK-Ausztria és Bécs egy része is szovjet fennhatóság alatt állt. Jugoszlávia, majd Albánia a saját (kommunista) útjukat járták.

Magyarországon 1945-től, jobban mondva valamikor 1947-49-től 1989/90/91-ig tartott a kommunista/szocialista rendszer. Azért utalok rá szocialistaként, mert így nevezték a rendszert egészen a rendszerváltásig. Senki nem gondolta, hogy a “kommunizmus”, az aranykor, egyenlőség, stb. megvalósult Magyarországon vagy bármely másik országban. Az ország hivatalos neve Magyar Népköztársaság volt.

cimerek
Magyarország címere 1956-ig; majd 1956-1989 között

Magyarország a keleti blokk tagállamai közé tartozott, amelyek, többek között a szovjet csapatok jelenlétéből adódóan, követték Moszkva utasításait. A kommunizmus, akárcsak a demokrácia igen különböző rendszereket eredményez: ma igen nagy különbségek vannak az USA, Skandinávia, Oroszország, Bulgária és Magyarország között. Ez így volt a kommunizmus idején is. Magyarországon a kemény időszak a rákosi korszak volt, amely 1947/49-től (egy rendszer nem változik meg keddről szerdára!) 1956-ig tartott.
Aki a kegyetlen sztorikra, besúgásokra, koncepciós perekre, ÁVÓ/ÁVH-ra, recski titkos munkatáborra, zsarolásokra, jegyrendszerre, Sztálin legjobb magyar tanítványa, népünk bölcs vezére, Rákosi Mátyás elvtárs személyi kultuszára kíváncsi, kérdezze meg a nagyszüleit – és menjen el a Terror Háza múzeumba. Helyzetjelentés:  1950 és 1953 között 1 millió embert vontak ügyészi eljárás alá, minden második ellen vádat is emeltek. 40 ezren voltak rendőri őrizetben, illetve internálva, közel 13 ezer főt (két és fél ezer családot) pedig egyszerűen kitelepítettek, kitiltottak Budapestről. Egy 1953. június 1-jei állapotfelmérés szerint Magyarországon 40 734 fő volt bebörtönözve politikai okokból. A rákosi-rendszer mottója: “Aki nincs velünk, az ellenünk van.”

o_d03

Ekkor nemcsak a politikai rendszer változott meg kommunista berendezkedésre, hanem a gazdaság is átalakult valami egészen újra: tervgazdálkodásra. Ebben a rendszerben nem a kereslet és kínálat szabályai határozzák meg a termelés mennyiségét és minőségét, hanem a kommunista párt megfelelő bizottságai. Hiszen ők jobban tudják az emberek igényeit, mint ők maguk. Tehát 1950-55 között X darab Ikarusz buszt gyártunk le Magyarországon. Mindet fel fogják vásárolni a “baráti” KGST (közös piac) országaiban és a Szovjetunióban egy meghatározott áron. Ugyanígy mi is fogunk Trabantokat, panelház-részeket, fogkeféket és még mit-nem vásárolni. A minőség csorbát fog szenvedni, hiszen nincs verseny. De így pontosan annyi embert tudunk foglalkoztatni, amennyit csak akarunk: akár 100%-ot. Munkanélkülinek lenni ugyanis bűncselekmény: közveszélyes munkakerülő az, aki nem dolgozik. Küzdeni azért, hogy dolgozhassak? Ugyan.
Mindenkit pedig úgy lehet foglalkoztatni, hogy ha egy cégben 100 ember kell a tökéletes profit eléréséhez, a szocializmusban mondjuk foglalkoztathatunk 300-at: hiszen a profit helyett a munka a cél. Az emberek azt tettetik, hogy dolgoznak, míg az állam azt tetteti, hogy fizet ezért. Innen jönnek az olyan elvek, mint az egyenlő fizetések, avagy “én, mint tanár, miért keresek kevesebbet, mint a legjobb magyar focista? Ő is dolgozik, én is dolgozom: mindketten csak a a munkánkat végezzük.”
Innen jön a nagymamám elképedt arca, amikor megtudja, hogy télen a turizmusban nincs munka. A zsigeri félelem beszél belőle, ahogy rám ordít: dehát akkor nincs munkád! Keress munkát! Hiszen a munka lényege nem a profit vagy érték teremtése volt, hanem a foglalkoztatás megtartása és ezáltal a relatív biztonság.

 

Az élet megy a saját maga, nem túl kellemes kerékvágásában. Hiába a nagy igyekezet, az életszínvonal az 1939-as szint alatt marad. Üres boltok. Titkosrendőrség. 99%-ban elutasított vízumok, internálások, koncepciós perek. Lassan minden családra jut egy tragédia. Lassan betelik a pohár: beindul az 1956-os forradalom és szabadságharc. Sztálin, aki egyáltalán nem volt jó fiú, már 3 éve halott. Rákosi, aki azonban mindent eltanult Sztálintól, nem akar változtatni Magyarország működésén. A másik legbefolyásosabb kommunista a pártban ekkor a reformokért kiáltó Nagy Imre: ők ketten küzdenek a hatalomért 1956 októberéig.

1101570107_400

Másnap, szerdán reggel: por, ágyúszó
és szenvedés; mégis, mikor átvágtam
a Hősök terén, mosolyognom kellett,
mert nem állt szobor többé a csizmában

Faludy György: 1956, Te csillag (részlet)

Az ’56-os forradalom rövid volt és elvesztettük, mint minden más szabadságharcot és az összes háborút az utóbbi kb. fél évezredben. Nagy Imrét bebörtönözték, majd kivégezték. De mindez egyáltalán nem volt hiába: Rákosi már csak urnában tér vissza Magyarországra. A harcok során több mint 1000 tank érkezik Budapestre. És amikor a (sokszor naiv) kommunista szimpatizánsok Olaszországban, Görögországban, Franciaországban és még ki tudja, hol, ezt nézik otthon a TV-jükben, felötlik bennük a gondolat: talán a kommunizmus mégsem a barátságról szól. Mi pedig új “Nagy Testvért” kapunk: a szerintem főleg pozitív és szimpatikus Kádár Jánost.

kadar101
Szeretünk utalni rá, hogy 1956 volt az első rés a kommunizmus pajzsán; ekkor kezdett omladozni a nagy épület, stb. Érdekes módon a kelet-németek ezt 1953-nak, a csehek és szlovákok ezt 1968-nak, a lengyelek 1980-nak gondolják. Az igazság az, hogy a Szovjetunió elvesztette a hidegháborút és fegyverkezési versenyt és nemhogy a keleti blokkot, azaz szatellit-államait, de saját magát sem volt képes fenntartani. A sok millió tényező közül az egyik nagyon fontos az volt, hogy míg a kapitalista rendszer kihasználja az egyént és kevéssé érzékeny a szegények, elesettek iránt, igen jól motiválja az embereket. A szocializmus ebben a “motivációs versenyben” alulmaradt.

A kommunista világ 1979-ben és 2015-ben

A gazdaság az 1960-as évek elejétől a kádári új gazdasági mechanizmussal egészült ki. Ez a kádári gazdaságpolitika nagyszerű lehetőség volt az egyszerű, tanulatlan embereknek, pl. munkásoknak, hogy őket békén hagyják és többé-kevésbé zavartalan életvitelt folytassanak. Ez olyasmi, ami ma már nem tűnik lehetségesnek. A kádár-rendszer mottója a “Aki nincs ellenünk, az velünk van”-ra változik. Nagy különbség. Kádár János az 1956-os forradalom eseményeiből azt a tanulságot vonta le, hogy a kommunista rendszer békés társadalmi elfogadását csak az életszínvonal folyamatos emelésével biztosíthatja. Ezt pedig a ’70-es évektől hitelekből finanszírozta.

Sokak szerint ezért az én generációm fizet a szüleink generációjának jólétéért: a 1,5 forintos tejért, sörért és kenyérért. Miközben a május 1-jei fesztiválon járt egy kis ingyen sör és kolbász, a szomszédos Romániában sokaknak karácsonykor is tíz órás sorban állás maradt, amely végén nem jutott kenyér. Csehszlovákiában, Lengyelországban, Kelet-Németországban ránk irigykednek, mi Jugoszláviára irigykedünk.
Lassan lehet utazni is: először háromévente egyszer, majd évente nyugatra, keletre pedig szinte korlátozás nélkül. Az egész családdal is, akár. Van lakás (igaz, panel), van autó (igaz, várni kell rá pár évet), vannak bútorok (igaz, nincs választék), van étel: sokan boldogot. Talán többen is, mint manapság.
Ezt a rendszert nevezzük gulyáskommunizmusnak (mert ízletesebb és mert nehéz átlátni rajta), emberarcú szocializmusnak, míg hazánkra ekkoriban a legvidámabb barakként utalgattak.
Ez a relatív jólét azonban külföldi hitelből működött. Amelynek jelentős részét bankoktól vettük fel. A bankok pedig (nem úgy, mint az országok) visszakérnek mindent az utolsó centig a rendszerváltás után is.

tojas-kadar

Kádár jó fiú volt? A kezén szárad Nagy Imre halála, egy puha diktatúra vezetése, együttműködés Moszkvával, az ’56-os, szörnyű megtorlás levezénylője. Egy 2007-es széleskörű közvélemény-kutatás során Magyarország 3. legalkalmasabb államférfije Széchenyi és Kossuth után. Ugyanebben az évben ellopták földi hamvait: azóta sem találták meg a tetteseket vagy maradványait.

Az országot 32 évig vezető Kádár 1989-ban, természetes halállal hunyt el. Szimbolikus módon ugyanazon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság kihirdette Nagy Imre és társai rehabilitációját.

A rendszerváltás úgynevezett bársonyos forradalommal, kerekasztal-beszélgetésekkel ért véget. A volt politikai elit átadta a politikai hatalmat, de nem ingyen. A következmény eddig az utóbbi 27 év. A folytatás a mi kezünkben. A mi azt jelenti: Te, kedves olvasó és én is.

1989_hungary
Magyarország, 1989

Nézz meg pár filmet is a témáról, ha érdekel:
A tanú (1969)
A szabadság vihara (2006)
Moszkva tér (2001)
Good bye, Lenin! (német) (2003)
Mások élete (német) (2006)
Cinema Komunisto (szlovén, Jugoszláviáról) (2010)

 

Képek:
Blogs of Wall Street Journal
azquotes
wikipedia
thedailyblog
halcsontosfűző
wikipedia
képkönyvtár
wikipedia
maxwal1967
dunamuzeum
retro.network
mek.oszk
content.time
frontoldal
voteoshop
theweek

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s