Szarajevó, Te álom!

Harmadszorra vagyok itt Bosznia-Hercegovina fővárosában. 2009-ben biciklivel ketten; 2013-ban néhány napos jogosítvánnyal ketten; most 2016-ban mikrobusszal, kilencen.

IMG_20160803_180233.jpg
Szarajevó felé egy igazán balkáni pihenőhelyen

Sosem tetszett ennyire a város, mint most, hogy több időm van körülnézni. Először készülök fel, hogy megmutassam, miről is szól ez az egész város. Mindig érdekes rájönni, milyen keveset is tud az ember.

Délután pedig úgy döntünk, miért ne nézzünk meg egy free tourt. A két és fél órás túrán olyasmiket tanulunk, tanulok, amelyet nehéz könyvekből összetanulni: hacsak nem szánunk rá rengeteg időt.

Hol is kezdjem? Ott, hogy bár történelem szakot végeztem, utálok olyan múltbéli, „történelmi” eseményekről beszélni, amelyek nincsenek hatással a jelenre. Mégis, vissza a 16. századba!

Sarajevo__.jpg
Szarajevó. Jól látható a sok óriási “kényszertemető” közül ez egyik legnagyobb.

1581-ben a szefárdi (spanyol és portugál) elüldözött zsidók az intoleráns keresztény Európától keletre, az Oszmán Birodalom egyik fiatal városában, az épp csak 100 éves Szarajevóban települtek le.

Az ortodox keresztény szerbek és a katolikus keresztény horvátok nem hagyták el nagy számban a környéket, sokan betelepülnek az újonnan alapított Szarajevóba.

Sokan muszlim hitre tértek át: ők ma a bosnyákok (muszlim etnikumúak).

IMG_20160804_173116.jpg
A középkori Szarajevóban egy városrész 35-40 házból állt. Ezeket a mecset és minaret mellett építették.

Béke, együtt élés, együttműködés. Kétszáz méteres körben ortodox templom, katolikus templom, zsinagóga és mecset. Ma a város kb. 70%-a muszlim, legnagyobb részt szekuláris muszlimok (alkohol fogyasztás rendben, a vallási előírások kb. olyan szintű ismerete, mint mondjuk itt Magyarországon, a statisztikák szerint 38% szunnita, a maradéknak ez a denomináció nem fontos!).

Ahogy Dino, a free tour guide, fogalmazott: A vallás otthonra való, intim, személyes dolog, amelynek tisztának kellene lennie, míg a politika a világ legmocskosabb dolga. A kettőt sosem szabadna összekeverni.

Itt volt tehát ez a multikulturális álom a 16. században Oszmán Török uralom alatt. Ment az élet a maga kerékvágásában.

IMG_20160804_175852.jpg
Hűs karavánszeráj, az első hotel a városban

1697-ben Savoyai Jenő elfoglalta a várost: kifosztotta, majd felgyújtotta. Az óváros sosem nyeri vissza az ez előtti méretét. Hamarosan az Oszmán Török Birodalom visszafoglalta a várost.

1878-ban az Osztrák-Magyar Monarchia okkupálta (megszállta) Bosznia-Hercegovina területét. 30 év múlva, amikor ki kellett volna vonulnunk, az a döntés született, hogy az egész területet annektáljuk. Gyarapodik a birodalom.

sarajevo_747106691977355_1115426367479018653_n.jpg
A Miljacka folyó melletti belváros a Monarchia alatt vált ilyen “európaivá”

Ekkor az OMM Európa legliberálisabb hatalma volt sok szempontból: például a zsidók (törvény szerint) ugyanolyan jogokkal bírtak, mint a keresztények. Emellett gazdaságilag is igyekeztünk Szarajevót a birodalomba integrálni: sok monarchiabeli építész itt élhette ki magát és mutathatta meg, mire is képes. 1895-ben itt jelent meg a világon először az éjszakai világítás és az európai kontinens első elektromos villamosa is.

IMG_20160804_172047.jpg
A Monarchia alatt épített mór stílusú Városháza, később könyvtár, amelyet 1992-ben kilőttek. Több mint 2 millió könyv semmisült meg.

Mindennek ellenére sem nézték jó szemmel egyes nacionalisták, hogy idegen hatalom alatt állt Bosznia-Hercegovina. Leginkább Szerbia nem örült. Létrejött a Fekete kéz terrorista/felszabadító szervezet, amelyet Dimitrijevic, a szerb titkosszolgálat feje alapít, aki már 1903-ban eltett egy királyi párt láb alól és 1911-ben Ferenc Józsefet is megpróbálta meggyilkoltatni.

Aztán a jól ismert sztori: 1914. június 28, Ferenc Ferdinánd, Szofi hercegnő, két merénylet, a második sikeres: a 19 éves, akkori törvények szerint kiskorú Gavrilo Princip börtönbe megy Theresienstadtba (amely később a hírhedt terezini minta-koncentrációs tábor lesz).

DC-1914-27-d-Sarajevo-cropped

Első világháború. De ez még mindig nem viseli meg a békés-toleráns Szarajevót.

Szerb-horvát-szlovén királyság, Jugoszláv királyság. Semmi óriási gond.

Ami viszont probléma, az a második világháború, a náci jellegű usztasa horvát kormány, amely koncentrációs táborokat állít fel: szerbeknek, – és „szokásosan” zsidóknak és cigányoknak.

Csak a horvátországi Jasenovac koncentrációs táborban, a Balkán Auschwitzében kb. 100.000 embert gyilkolnak meg. 50% szerb, 20% cigány, 20% zsidó, maradék 10% horvát és muszlim ellenálló. A zsidók nagy többségét Szarajevóból deportálták.

Kommunista Jugoszlávia. Máig is népszerű: Tito elvtárs és jugoszláv zászlós hűtőmágnesek néznek vissza ránk sok-sok szuvenír-boltból. Szarajevó, csakúgy, mint a működő tito-i Jugoszlávia, egy álom volt.

IMG_20160806_163214.jpg
1984-ben Szarajevó rendezte a téli Olimpiát. Ma így néz ki az olimpiai bobpálya…

Egészen 1992-ig. Amikor elszabadult a pokol: a délszláv háború. Míg szomszéd-szomszédot kezdett ölni Bosznia minden szegletében; többek között Mostarban a szerbeket kiverő horvátok és muszlimok egymás ellen fordultak; tömeggyilkosságokat mindhárom oldal elkövetett, Szarajevóban 50-100.000 fős békemenetek vándoroltak: míg csak lőni nem kezdtek rájuk…

Szarajevói ostrom? A város vezetése és lakossága úgy döntött, hogy ellenáll a szerb többségű (és lassan nemzeti hadsereggé zsugorodó) Jugoszláv Néphadsereg, és a Bosznia területén máig létező (!) szerb köztársaság katonái ellen.

photo_S

A szerb csapatok körbezárták Szarajevót: most a gyönyörű hegységek, amelyek miatt a tavalyi klíma -20 °C és 42 °C között váltakozott és 1984-ben Téli Olimpiát tartottak itt, úgy tűnt, megpecsételték a város sorsát. Az ostromgyűrű majdnem teljes volt, már csak a repülőtér állt ENSZ fennhatóság alatt (többek között, mert a bosnyák miniszterelnököt innen rabolták el és a helyettesét itt lőtték le), és a közvetlen környezete volt muszlim és horvát kézen. A védők a repülőtér alatt építették 4 havi, napi 24 órás munkával az alagutat, amelyen át több mint 2 éven át táplálták a várost – és engedték ki a menekülő családokat.

tunel.jpg
Az alagút egy része ma múzeum

A várost körbezáró csapatok 13.000-en voltak. Az ostromgyűrűn belül 70.000, gyengén felfegyverzett és kiképzett felkelő. Köztük 10.000-en etnikailag szerbek. Tehát jelentős részben szarajevói szerbek védték meg Szarajevót a támadó szerb csapatoktól.

1425 nap: a modern kor leghosszabb ostroma volt, amely során civilek tömegei haltak meg (egyszerre a legtöbben 68-an a piactérre érkező tüzérségi bombától). Összesen 14.000 embert öltek meg, több mint 10%-uk gyerek volt. A túlélő gyerekek több mint fele látott valakit meghalni, egy harmaduk a saját családjából. Kb. 40%-ukra rálőttek. 1995 óta Szarajevóban és Bosznia és Hercegovinában a háború véget ért. Létezik egy “Szerb Köztársaság” Bosznia-Hercegovinán belül. Létezik egy szerb zászlós “Kelet-Szarajevó” a főváros mellett. A háború nyomai máig tisztán láthatóak.

IMG_20160805_133414__.jpg
A Monarchia idején épített Neretva Hotel Mostarban

Hányan vagytok, akik még azt mondjátok, ugyanolyan emberek vagytok? Hogy több, ami közös bennetek, mint ami elválaszt? Akik azt mondják, a vallásotok más csak, a nyelvetek nem, akikben nem a gyűlölet, hanem az együttműködés él? Akik összefogtok a külföldi, támadó ellenség ellen, együtt – hogy a győzelem után békében élhessetek: ahogy több mint 400 évig tettétek? Elegen vagytok?

Szarajevó, Te álom!

main_1200
20 éve ért véget a háború. Tanuljunk róla, belőle: ne történjen meg újra!

Ma egy kicsit körülményesen elérhető tömegközlekedéssel, Budapestnél olcsóbb, ezerarcú, sokszínű kultúrával teli, toleráns történelmi város. Tökéletes desztináció akár egy hétvégére, lassabban utazóknak egy hétig is. Vagy tökéletes megálló néhány napig a horvát tengerpart, Isztria vagy Dubrovnik; a montegerói Kotor és Budva, vagy akár Albánia felé is. Nézd meg a saját szemeddel!

Képek:

Saját

Google keresés

Saját

Saját

Google keresés

Saját

Wikipedia

Saját

Vice.com

Saját

Saját

theatlantic.com

Advertisements

Szarajevó, Te álom!” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s