Ki az a magyar, mi az a magyar?

Kik az igazi magyarok?

Nemrég egy barátom társaságban, este 10 körül, félig-meddig viccből megkérdezte, nincs-e zsidó vér bennem. Kicsit meglepődtem és azt válaszoltam, hogy de, persze, hogy van, ahogy valószínűleg minden magyar emberben. Erre csönd következett.

– Már akiében – volt a válasz, majd nevetés. Témát váltottunk.

rozsasandor_tavasz_b.jpg
Az első “igazi magyar kártya”, amely néprajzosok segítségével valós betyárokat ábrázol.

Ha a magyarokról beszélünk, akkor a történet általában onnan indul, hogy a magyar egy ázsiai nép. Amely hosszú vándorlás (migráció) során elérte a Kárpát medencét 895 körül, kicsit több mint 1100 éve. Ekkor indul a magyar töri. Hogy kik voltak itt 895-ben előttünk és mi történt velük, az olyannyira nem fontos, mint pl. az amerikai történelemben 1492 és az indián őslakosok.

Tehát “megérkezünk” a Kárpát-medencébe. Ez eddig mondjuk tiszta sor: ilyen mongol-kínai szerű emberek megérkeznek Európába. (Persze már ez is sántít, mert nem repülővel vagy légkondis busszal jöttünk, hanem kb. 400 év alatt értünk ide, amely során nyilván keveredtünk más népekkel.)

A_magyarok_vandorlasa

De innen bonyolódik igazán a helyzet: hányan voltak a megérkező magyarok? A legvadabb történészek arra tippelnek, hogy ugyanannyian, mint az Kárpát medencében élő szlávok, avarok és sok mások. De a legtöbb becslés szerint a beérkező magyarok az itt élők legfeljebb egy negyedét tették ki.

Ethnic_map_of_11th_century
Etnikai csoportok a magyar királyságban Szent István korában (11. század)

Ezután telnek az évszázadok – és igen sok minden történik, amíg elérünk 2016-hoz. Például:
– 1241-42. Tatárjárás: amely során a Magyar Királyság lakosságának 20-60%-át kiirtották
– 1526 – 1690-es évek: Török uralom
– az utóbbi legalább 800 évben folyamatosan: szláv, zsidó, cigány, német betelepítések és betelepülések (majd a II. vh. után kitelepítések is).

Eddig igen sokat hallottam, tanultam a témáról. Innen pedig jön a szürke / vaksötét zóna: genetika.

genetics
Hogy is van ez a genetika?

Mivel nem értek a genetikához, el kell döntenem, kinek is higgyek. Ez nem bonyolult. Meggyőzni másokat, hogy abban higgyenek, amiben én: ez bizony nehézkes…  Te kinek hiszel? A Blikknek? A szomszéd asszonynak? Nekem? A HVG-nek? A világ legrangosabb tudományos folyóiratainak, amelyeket eredeti nyelven olvasol?

Több tízezer ember nemcsak olvasott, de like-olt és meg is osztott olyan elméleteket, mint a “Szabadon ébredők“, amelyek ilyesmikre hivatkoznak: “Zrínyi a szkíta jogfolytonosság okán még tudta, mit beszél.” és amely azt állítja, hogy a magyar 50.000 éves kárpát-medencei nép, amely “hazajött” a 9. század végén. De egy volt államtitkár szerint a genetika azt bizonyítja, hogy a magyar nemzet a Szíriusz bolygóról származik. Seriously!?

Mivel szakértő nem vagyok, ezért valamilyen autoritásra és a józan észre hallgatok. Szerintem nincs szkíta jogfolytonosság és az, hogy a magyarok génjei európaiak, inkább azt bizonyítja, hogy mi egy nép vagyunk a sok európai népből, genetikailag, mint azt, hogy tőlünk ered minden más nép, 50.000 éve. Az, hogy a magyarok más bolygóról származik, mint az emberi faj, nem kommentálnám.

genetic-map-europe.png
Európa genetikai térképe a haplocsoportok alapján

Tehát a néhány órás kutatásom eredménye itt van, hivatkozásokkal. Ennek érdemes jobban utánaolvasni azoknak, akik érdeklődők a genetikával kapcsolatban. Érdemes lehet előtte néhány bekezdést arról olvasni, mi az a haplocsoport és ez az egész genetikai kutatás min alapul és mit mutat nekünk: http://www.nyest.hu/hirek/kikre-hasonlitanak-a-magyarok.

Nincsenek magyar gének, a rasszizmus pedig genetikai képtelenség. Elkülönült magyar populációról csak kulturális, szociális, nyelvi alapon beszélhetünk, genetikai szempontból egy európai populációnak számítunk.

A genetikánk a legközelebb az osztrákokhoz áll. Szlovák és magyar gének között gyakorlatilag nincs különbség. Több itt: http://nol.hu/tud-tech/genetikailag_nincs_kulonbseg_magyar_es_szlovak_kozott-646191

CE_Europe_gens
Tényleg annyira különbözünk?

Olyan vélemény is előkerül most a HVG-ből, hogy “„ősapáink” olyan kevesen voltak, hogy nem hagytak genetikai nyomot a mai magyar népességben.” Ugyaninnen azt tanuljuk: “magyarság genetikailag kevert populáció, teljesen hasonló a környező népekhez. A genetikai kronológia szerint a ma élő magyar férfinépesség háromnegyede olyanok utóda, akik már 30-40 ezer éve Európában élnek.” És mivel a klasszikus honfoglalók gyakorlatilag nem hagytak genetikai nyomot, azt a feltételezés logikusan hangzik, hogy meglehetősen kevesen voltak, amikor a Kárpát-medencét elfoglalták.  Ennek ellenére igen erős kulturális és nyelvi hagyományt teremtettek meg.

A “Valamelyik apád neked is osztrák volt” című cikkben azt olvasom, hogy “Azon túl, hogy a térképről leolvasható, milyen bizonyos mutációs csoportoknak Európán belüli elterjedtsége, nagy következtetéseket nem érdemes levonni az eredményekből az egyes nemzetek karakterére vagy kultúrájára vonatkozóan. Azt, hogy bizonyos területek lakói mire jutottak a történelem során, általában legkevésbé múlott az ősapáik génállományán.
Ezt jó hallani. Ez azt jelenti, hogy teljesen mindegy, hogy van-e zsidó vér bennem. Vagy épp benned.

mi-a-magyar

Mennyire vagyunk ma ázsiaiak? Genetikailag gyakorlatilag semennyire. Kulturálisan azonban valamelyest: a nyelv, amit most olvasol, és amelyen kommunikálunk, egy uráli nyelv. A névsorrend, amit használunk (családnév először, keresztnevek utána), keleti: ma Kínában, Japánban, Koreában, Szingapúrban, Vietnamban – és Magyarországon használjuk.

Mit jelent mindez nekem? Hogy ideje lenne félretenni azokat a tévképzeteket, hogy  kultúránkon kívül bármiben is különbözünk. A kultúránk pedig -egyébként, globálisan- elképesztően hasonló.

 

Képek:
Google keresés
Folkcostume.blogspot
Wikipedia
kronika.ro
pinterest
eletmond.transindex.ro
Quora
muzgo.blog

Skandinávia: belépés csak gazdagoknak és szépeknek?

scandinavia900.png

Az már egy igazi első világbeli probléma, amikor az ember olyan helyekre utazik, amelyekre nem is kíváncsi úgy nagyon igazán. Nekem ez 2-3 éve kezdődött, miután úgy éreztem, sikerült beutaznom a Balkánt és Kelet-Európát: a régiót, amely mindig igazán érdekelt. (Lehet, hogy az ismerőseimből, akik egyáltalán nem utaznak, ez a fajta érdeklődés teljesen hiányzik? Egészen valószínű.)

Így jöttek tehát az úti célok, amelyek érdekelnek-érdekelnek, de azért nem fúrják az oldalamat. Skandináviába utaztunk.

IMG_20160816_214349.jpg
Koppenhága főterén egy kiállítás. “Ne felejtsd el élvezni”; “Ezek azok a képek, amelyeket nem szabad, hogy láss”

A rengeteg utazási módból (hiszen legvégső soron miért lenne az utazás kevésbé változatos, mint az élet maga?), a gyors, szinte villám-látogatást választottuk: 7×24 óra, 3 ország, 4 város. Egyikünk sem hitte, hogy igazán tetszeni fog ez a környék: unalmas, hideg, egyhangú és rendkívül drága környékre számítottunk. Ami valamelyest igaz is: tényleg nincs meg Bolívia, Bosznia vagy Kambodzsa adrenalinszintje. Rohadt drága. De nem mondanám egyhangúnak. Ha Budapest, Bukarest és Belgrád között van különbség (és higgyétek el, van!), akkor Koppenhága, Stockholm és Oslo között is nagyok a különbségek. És nem volt hideg: 16 – 21 °C és napsütés volt.

Összességében nagyon kellemeset csalódtunk. Nem vált az út életünk utazásává, ez talán lehetetlen is lenne egy hét alatt, de ha lesz még lehetőségünk, visszatérünk a jövőben.

DSC03822
Gustav Vigeland (1869-1943) szobrászművészről elnevezett park Oslóban

Az utunk során a Koppenhágát, Stockholmot, Oslót és Bergent látogattuk meg.

Scandinavia-our-travel
Vasúton is kb. 19 órába telt megtenni az 1700 km-es távot svéd határellenőrzéssel és átszállásokkal

Rövid töri ehhez a régióhoz:
A dánok eredetileg vikingek, a 10. században kereszténnyé válnak és egészen a 19. század elejéig erősek maradnak. A 19. század során odaadják Norvégiát Svédországnak és területeket vesztenek Németországgal szemben. Grönland máig Dánia része (bár érdekes módon nem az EU-é).
A svédek is vikingek. Ők elvileg már a 9., gyakorlatilag a 11-12. században válnak keresztény országgá. A 30 éves háború (1618-1648) között a svéd hadsereg feldúlja fél Észak-Európát (Németország, Lengyelország is), sokat háborúznak Oroszországgal. Finnország hozzájuk tartozott egészen addig, amíg Oroszország részévé nem vált 1806-ban. Norvégia nem létezett (volt független) 1905-ig. Ő tehát kiesik a régi dolgokból.

sweden-norway.jpg
A skandináv országok kedvelik egymást. Logikus, nem!?

I. vh.: Mindnyájan semlegesek.

II. vh.: Mindnyájan semlegesek próbálnak maradni, de nemigen sikerül: Norvégiát és Dániát megszállja a német hadsereg, Svédország semleges marad és egyszerre segít a zsidóknak és menekülteknek és ad el fegyvereket mindkét harcoló félnek.

1969: Norvégiában olajat találnak. Rengeteg olajat. Azóta a dolgok rendkívül jól mennek és még olaj is van! Norvégiának van a legnagyobb félretett megtakarítása a világon, a világ legdemokratikusabb országa, innen finanszírozzák a magyar civil projektek jó részét.

statoilXart503
Olaj a tenger alatt Norvégia parjainál

1970-es évek: Svédország a fakitermelés – adóbevételekről átáll a technológiai forradalomba fektetéssel: ma a lakosság közel 100%-a aktívan használja az internetet és az az ország első az innovációban Európában.

1973, 1995: Dánia és Svédország belép az EU-ba. Norvégiában leszavazzák az EU-ba lépést kétszer is (1972, 1994).

Egyik ország sem használja az eurót, bár Dánia fizetőeszköze az euróhoz van igazítva. A norvég-, svéd- és dán korona ma 33, 32 és 41 forintot ér.

2011. július 22-én Norvégiában Anders Breivik megöl 77 embert. Ez azóta is sokkalja az országot.

Az átlagfizetés Svédországban havi nettó 750.000 Ft, Dániában havi nettó 900.000 Ft, Norvégiában havi nettő 1.000.000 Ft.

DSC03596.JPG
Egy olcsóbb AirBnb-s lakás Koppenhágában, ahol megszálltunk.

A kedvencünk Koppenhága lett. Kedd este, véletlenül az öt napos Pride fesztivál első estéjén érkeztünk. Élő zene, színes tömeg, a maszkos hasis-árusok Christianiaban, a majdnem pornográfiába nyúló meztelen nőket erotikus pózokban ábrázoló fényképek a város egyik főterén, a tenger, ami nem volt annyira hideg, hogy ne ússzak benne egy kicsit, egy gyönyörű hajós kirándulás, egy szép múzeum: egy város, ahol az ember akár el is tudja képzelni magáról, hogy ott éljen valamikor a távoli jövőben.

DSC03601
A gesztenyefa alatt. Napos Koppenhága.

A fővárosokból Stockholmé a második hely: európai, szép (erre nem számítottunk!), van alternatív (vagy legalábbis hipster) negyed, elképesztően kreatív programok nem csak gyerekeknek, egy tök jó hajókázás (na jó, ez mindhárom városban volt) és minőségi ingyenes múzeumok (február óta, mióta a balosabb párt került hatalomra).

DSC03623.JPG
Kellemes, nyugodt, gazdag, svéd: Stockholm.

Oslo viszont egészen más: amint az út közben kiderült, a várost gyakorlatilag senki nem ajánlja meglátogatni. Ha Norvégia, akkor természet, fjordok, túrázás, bringa, kajak, rafting, stb. Vagy fenn északon a semmi közepén ugyanez. Meg télen a sarki fény. Oslóba érkezve késő este az az érzésem támadt, rossz helyen szálltunk le. A világ legmagasabb HDI (ember fejlettségi indexének) és talán leggazdagabb országának fővárosában nincs rendes közvilágítás? Nincs fehér ember? Úgy tűnik, könnyebb hasist venni, mint egy üveg sört? Fecskendők és szemét az utcákon? Az AirBnb lakás lépcsőházának tövében egy barikád!?

IMG_20160820_225520.jpg
Az ideiglenes lakásunk előtti barikád Oslóban. Később kiderül, itt robbantotta fel Breivik az egyik bombát 2011-ben, amely 8 állami alkalmazottat ölt meg.

Ha valaki ledob ide, hamarabb tippelek arra, hogy Skopjében, Algírban vagy Sao Paolo külvárosában vagyok. Semmiképp sem lehet Oslo központja a kihalt város szombat éjszaka. Nem igaz? Ekkor igen részletekbe menően elmélyedtem abban az elméletemben, hogy Oslo lakossága vámpírrá változott. De erről majd egy másik posztban. Később, -nem tudom, ez jó jel-e-, mind Gosia, mind én a szülővárosunkhoz hasonlítottunk Oslot: Poznanhoz és Szegedhez. Oslo nem szép. De abban nyilvánul meg, hogy ez Norvégia fővárosa, hogy néhány világszínvonalú dolgot lehet látni: legfőképp múzeumokat.

DSC03749
Edvard Munch: Madonna (1895)

Az oslói Nemzeti Múzeum szinte beleégette az agyamba ismét, hogy a világszínvonalú festmények kivételesek és nagyszerűek lehetnek. A legismertebb festmény a Sikoly, de kiderült, hogy Munch egyáltalán nem “egy képes” festő. Előkerült néhány csodálatos alkotás norvég századfordulós (mikortól fogjuk máshogy hívni a 19-20. század fordulóját!?) művészektől. Nem is beszélve Brueghelről, id. Cranachról, Monetről, Manetről, Cezanneról, Picassóról és sokan másokról.

DSC03730.JPG
id. Lucas Cranach: Jézus és a házasságtörő asszony (részlet), 1532

Eljutunk a Nyulak szigetére is, ahol pár éve kiirtották a nyulakat és megnézzük a Fram nevű hajót kívülről-belülről, amivel mind az Északi- mind a Déli-sarkon hihetetlen expedíciókat hajtottak végre. Az egyik maradandó élmény pedig a Vigeland park, ahol több száz emberalakot ábrázoló modern (1920-43) szobrot találunk. Sokkal jobb, mint hinné az ember.

IMG_20160822_112152.jpg
Ismét Vigeland park, Oslo

És mindez mennyibe fáj?

Repülőjegy Koppenhágába között, majd Bergen – Oslón át haza, feladott csomag nélkül: 2 x 100 = 200 euró. Időben lefoglalva lefaragható 120-140 euró közé.

Vonatjegyek Koppenhága-Stokholm-Oslo-Bergen között kb. 200 euró. Időben lefoglalva kb. 100 euróra csökkenthető. Kétszer, vagy akár háromszor is lehet éjszaka vonatozni, ennyi szállásköltséget megspórolva.

DSC03843
A vonatozás Oslo-Bergen között sokak szerint a leggyönyörűbb Európában.

Szállás 7 éjszakára: utolsó pillanatos CouchSurfinggel nem volt szerencsénk. Az AirBnB és hotelszobák 70 – 160 euró között mozogtak, néhol reggelivel, néhol anélkül, néhol saját fürdőszobával, néhol anélkül. Átlagban kb. 100 euró / szobaáron, tehát fejenként kb. 350 euró / hét. Előre foglalva talán 200 euró / hét / főre kihozható.

A szállás és közlekedés kb. 750 euróba (~230.000 Ft) került.

IMG_20160817_204748
Naplemente Koppenhágában

Innentől pedig jönnek a helyi árak. Hát igen. Egy egyszeri tömegközlekedés-jegy: 1000-1500 Ft. Az élelmiszerek egy kisboltban a magyar árak kb. 3-szorosa. Viszont csak minőségi termékek vannak, úgyhogy a párizsi és társai kiesnek. Egy (nagy) Snickers 500 Ft, egy hot-dog kb. 1000 Ft, egy sör egy bárban 5-10 euró között (ez 1500 – 3000 Ft). Egy sör, egy cider és egy almás pite: 8000 Ft. Három szelet pizza és egy műanyag poharas kóla: 4000 Ft. Ezeket még leírni is rossz. Azonban minden elképesztően ízletes, gyönyörűen elkészített és prezentált, egészséges, mindenhol (!) lehet kártyával fizetni és mindenki beszél angolul. És még mit tudom én, ami miatt mégsem igazán rossz érzés kiadni ezt a sok pénzt. Nagyon kell igyekezniük a helyieknek, ha egészségtelenül akarnak élni. Egyetlen kivétel volt: a Burger King sajtburgere. Olcsó (600 Ft) és pont ugyanolyan műanyag-ízű, mint otthon vagy bárhol máshol.
Könnyedén, minden próbálkozás nélkül léptük túl (65%-kal!) a legdrágább szoba, majd kb. 50%-kal a legdrágább vacsora, sör, tömegközlekedési jegy, stb. rekordunkat. Nem hangzik túl jól: tehát, ha elfogadtok egy tanácsot: NE Skandináviába utazzatok bulizni, legénybúcsúra, öt csillagos hoteleket tesztelgetni és yachtot bérelni. De azért menjetek el. A világ nagy és gyönyörű és van pár olyan része, amely megnyugtatóan jól működik: az egyik ilyen Skandinávia.

IMG_20160821_201121
Egy oslói étterem. Hamburger: 4500-6000 Ft, korsó sör 3000-8000 Ft.

Egy utazásnak akkor van értelme, ha az ember megváltozik miatta. Én megváltoztam több szempontból:

– Láttam azt a részét a világnak, ahol az emberek a legképzettebbek és leggazdagabbak (Norvégia). Láttam azt a részét a világnak, ahol az emberek a legboldogabbak (Dánia). Láttam a család- és átlagember-barát Paradicsomot és úgy éreztem, mindez egy lehetséges folytatása a társadalmunk fejlődésének itthon is.

DSC03638.JPG
Családbarát kultúrfesztivál Stockholmban. A saját gyerekünket pofon vágni: 3 hónap börtön. De ők üssék csak egymást…

– Láttam azt a részét Európának, ahol egy magyar ember jogilag egyenlő feltételekkel indul egy átlagos munkáért, amiért havi nettó 750.000 – 1 millió forintot fizetnek. Jó érzés volt egyenrangúnak érezni magam.

DSC03641
Fényképezkedj dinókkal!

– Valóban működő társadalmakat láttam. Ez, emlékszem, elképesztően taszított egészen 13 éves koromtól máig Németország egyes részeiben. Most mégis kellemes, nyugtató hatással volt rám a minőségi ingyenes programokat és múzeumokat látogatni, a free tour idegenvezetőt arról hallottam beszélni, hogy 35 évesen őt azért fizetik, hogy tanul, és hogy ingyenesen tanulhat 65 éves koráig. És nemcsak az fontos, amit láttunk, hanem az is, amit nem: a gyűlölet egy apró szikráját sem tapasztaltam az egy hét utazás alatt.

DSC03621
Ryan, az ausztrál születésű, Stockholmban élő családapa, főállású diák és free tour guide

– Érdekes volt látni, hogy a terrorizmus (ha van muszlim terrorizmus, akkor ez keresztény terrorizmus) mennyire kihatással van egy társadalomra. Sajnáltam minden norvégot, aki 2011. július 22-éről beszélt. Biztosan azért is, mert néhány méterre szálltunk meg onnan, ahol Breivik bombája robbant. Talán a terrorizmus tényleg több mint gyorsan múló szúnyogcsípések Európa testén és felfújt médiaszenzációk.

DSC03779.JPG

Képek:

thedockyards

funnyjunk

ianfraser

Saját 🙂

Hogyan lesz Budapestből Nyugat-Európa, avagy a hazai turizmus 2016-ban

Trendi manapság arról beszélni, hogy Magyarországon nehéz és szar az élet.

Amellett, hogy ez egy beszűkült látásmódra utal és számomra a kádári szocializmust idézi, sok esetben abszolút nem állja meg a helyét. A budapesti turizmusban dolgozókról lesz szó.

Előtte azonban megjegyezném, hogy a cikk nem foglalkozik a kérdés egyéni aspektusával (“Rajtad múlik, képes vagy-e jól érezni magad!”), avagy, ahogy Bede Márton nagyszerű cikkéből, az “Így lesz Magyarországból Latin-Amerika” címűből kiderült: “A latin-amerikaiak, akik a mienkhez nagyon hasonló civilizációs keretek közt élnek, a keresztény alapoktól kezdve a piacgazdaság-szerűségig, talán azért tudnak sokkal vidámabbak lenni, mert megbékéltek a sorsukkal, és kesergés helyett inkább élvezik, ami van.

somali_family_smiling
Lehet, hogy Szomália szar hely, de ez még nem ok, hogy ne mosolyogjunk és ne próbáljunk meg boldogan élni

De mi is az a nagyszerű élet, ami nekünk jár és mégsem adatik meg valami miatt. Elsősorban a hiány nélküli élet eszménye. Az éhező embert a száraz kenyér is kielégíti. Egy fórumon, amely azt taglalja, miért szar Magyarország, ezt találtam: “[külföldön] ha valaki normálisan dolgozik, meg tud élni, ha nyugdíjba megy nem kell azért félnie, h elveszik a gázt, meg a villanyt mert a nyugdíj arra elég, h ne haljon meg, de arra kevés h normálisan éljen.
Tehát az élet egyszer azért jobb “nyugaton” (itt egy másik cikkben ki lehetne térni arra, hogy a “nyugat” egyes részei jóval különbözőbbek, mint az V. kerület és egy Szabolcs megyei tanya, de ezt majd később), tehát azért jobb nyugaton, mert a normális munka normális életet eredményez. Ebben szerintem sok igazság van. Egy svéd (angol, német, osztrák, svájci, dán) bolti eladó alkalmazotti fizetéséből fenn tud tartani egy kis lakást és a nyugdíjából sem azt kell majd számolgatni, hogy a paradicsom (csirkefarhát?) kilója 249 Ft vagy 299 Ft. Igaz. Egy bolti eladónak az angol, német, stb. jobb rendszer, mint a magyar ebből a szempontból. Egy idegenvezetőnek már nem feltétlenül.

Maslow-piramis
Talán a “rendszer” felelőssége lenne a hiányalapú szükségleteink biztosítása és a miénk a többi?

A magyar fizetések a közeljövőben nem fogják elérni a nyugati színvonalat. És nem fognak lesüllyedni a keleti (ukrajnai, moldovai) szintre.  Nyugati fizetést szeretnél mégis? A nyilvánvaló, bár nehéz döntés az ország elhagyása. De mi lenne, ha ehelyett inkább egy kis Nyugat-Európát építenénk itt Budapesten, ahol ez lehetséges?

Bolti eladóként is meg lehet próbálni, de ez nem lesz könnyű. Annak a fiatal rétegnek azonban, amely minden akadály ellenére mégis utazik, tanul, nyelveket beszél és bátran él – és nem hallgatott a szocializmusban felnőtt szüleire, akik azt mondták: NE TEDD! ÉLJ SZÜRKÉN! – Budapesten ma van jövője.

Neked melyik jön be jobban? Nemzetközi vagy nemzeti gondolkodás?

A sok millió lehetőség közül én egyet ismertem meg valamelyest: a turizmust. És hogy miért olyan nagy lehetőség ez itt?

Elmondom. Mert Budapest egy kicsit Nyugat-Európa. Sokan nem vették észre, de 27 éve leomlott a vasfüggöny. A határaink olyannyira nyíltak, hogy mindenféle ellenőrzés nélkül el lehet jutni Észak-Svédországba, Dél-Portugáliába vagy épp Észak-Nyugat Franciaországba: vagy ezekről a helyekről hozzánk.

Mint tudjuk, egy társadalmi rendszert a benne élők alkotják. Na most Budapesten nem csak magyarok tartózkodnak általában, hanem külföldiek is. Elsősorban brit, olasz, orosz, román, német és osztrák állampolgárok. Az ő mentalitásuk és pénztárcájuk más, mint a miénk. És ők nyugati szolgáltatásért készek mosolyogva fizetni.

map.jpg
Évről évre egyre vonzóbb desztináció Magyarország

Ezért nagy lehetőség a turizmus Budapesten. Mert egy lakás Budapesten olcsóbb, mint Pozsonyban. És nagyságrendekkel kerül kevesebbe, mint Bécsben. Egy hostelben (AirBnB során kiadott lakásban) a külföldi vendég kifizet közel annyit, mint Bécsben. És többet, mint Pozsonyban. (Igen, erre már más is rájött: ezért van a világ legtöbb hostele Budapesten: állítólag nyáron kb. háromszáz!).

Aztán itt egy idegenvezető: ő Bécsben kb. másfélszer annyit keres, mint Budapesten. De egy bécsi átlagfizetés a budapesti több mint háromszorosa. Így reálértékben (vásárlóerő paritáson) a budapesti idegenvezető több mint kétszer annyit keres, mint a bécsi: a helyi átlagemberhez képest. Avagy ugyanolyan életszínvonal fenntartásához (a helyi átlaghoz viszonyítva) kevesebb, mint feleannyi (napot) kell dolgoznia, avagy ugyanannyi munkával kétszer olyan tehetős lesz.

Aztán itt egy külföldieknek (is) szánt ruin pub (romkocsma), kávézó, reggeliző, étterem, stb. Vagy épp a magyar feltalálású escape room (szabadulószoba).

Vagy épp egy fogorvos.

A képlet ugyanez: és működik. Ma a turizmus Magyarország GDP-jének 8,8%-át adja, a turizmusban pedig fél millióan dolgoznak (ebben az értelemben fontosabb ág pl. a mezőgazdaságnál), ezzel a magyar gazdasági növekedés egyik kulcskérdése a turizmus teljesítménye. 2020-2025 között a turizmus az ország első számú ágazata lehet.

P_L_T.png
Béke, szeretet, utazás

Nyugati színvonalú munkáért nyugati színvonalú fizetést? Nem kell feltétlenül kivándorolni ezért. Bár mindenki nem lehet az, igyekezz, hogy Te kivételes legyél: Magyarországon az élet csak akkor nehéz és szar, ha mi (Te és én, az általunk választott vezetők, a szomszédaink, stb.) azzá tesszük.

 

 

Képek:

Pinterest

Flagmagazin

alfahir

activityvillage

bestbudapestdentist

Google keresés

A VEKTOR

A Vektor egy 2004-ben készített paródiafilm, amely a Mátrix és Mátrix Újratöltve című filmek képi anyagának felhasználásával és újraszinkronizálásával készült. A Vektort Mészáros Balázs és Lengyel Balázs, az ún. Alterego csoport készítették.

Cselekmény

A Vektor főszereplője Neon, akinek számítógépe a film elején arra kéri, hogy menjen abba a diszkóba, ahol mindig Balázs Palit játszanak. Miután Neon a diszkóban találkozik Trigonometriával, hősünk előtt felcsillan a lehetőség, hogy találkozzon több mint két évtizede eltűnt, halottnak hitt apjával, Morfológussal. A találkozás után röviddel Morfológus megmutatja az „űrhajóját”, és kis csapatát, akik a ”sztársággal” és annak képviselőivel szállnak szembe telefonjaikkal, fegyvereikkel és susogó bőrkabátjaikkal. Neon képességeihez mérten megpróbálja kezébe venni a történések irányítását, megpróbálja megmenteni családtagjait és nem utolsósorban megérteni a körülötte folyó eseményeket – általában kevesebb sikerrel. A mű eszmei mondanivalóját röviden Neon foglalja össze a film végén egy telefonfülkében: „De most leteszem a telefont, mert elfogyott az apróm, meg biztos más is akar telefonálni. A többi már rajtatok múlik.”

 

A Vektor és a Mátrix

A Vektor első végignézése után meglepőnek tűnhet, de a két film alapkoncepciója hasonló. A Mátrixban az emberek bonyolult, számítógépekkel generált valóságban élnek gondolatban; míg fizikailag mozdulatlanul, kalitkában élnek a mesterséges intelligencia alkotta kalitkákban egyszerű fűtőelemként funkcionálva. A Vektorban nincsenek külön világok, a szerkezet, ami az embereket eljuttatja egy időre a vektorba (és a fej hátsó részébe kell bedugni), a hotdogsütő névre hallgat, a vektorba jutás pedig egész egyszerűen álomként tűnik fel a filmben. Hogy Amper és Relé mégis meghalnak, amikor a fejükből kihúzzák a hotdogsütőt, a metaturbinális puszkantyúelégtelenséggel lesz magyarázva. De a különbség itt is megvan a vektorban élő emberek és Morfológus csapata között – ez utóbbiak az úton a tömeggel ellenkező irányban közlekednek, és ahogy Morfológus mondja, „Mi viszont tudjuk, hogy valójában mi megyünk a megfelelő oldalon”. A kis csapat önmagát kifigurázva, ám ezzel együtt minden erejével küzd a külső világ, a vektor ellen, ahol az érvényesüléshez vezető út kizárólag tetoválásokon, epiláláson, piercingeken, mellnagyobbításon és szoláriumbérleten át vezet a sztárságig, ami az egyéniség totális elvesztésével egyenlő. Morfológus csapatának legnagyobb ellenségei az ügynökök, akik mindenáron fel akarják fedezni, sztárt akarnak csinálni Neonból. A készítők szavaival: „A cél elsődlegesen a gondolatébresztés és a szórakoztatás volt […]. A film leginkább is egy olyan világnézetet szeretne közvetíteni, amely sok, mindannyiunkat körülvevő szánalmas dolog fontosságát és megmásíthatatlanságát egészséges cinizmussal vonja kétségbe.”

A Mátrix képi világát és filmes trükkjeit a Vektor mesterien használja fel saját céljaira. Az ijesztő színben feltűnő szoba, amelyben eredetileg Neo vallatása folyik, a Carmina Burana: O fortuna című eltúlzottan borzongató zenéje alatt egyszerűen takonyzöld szobaként lesz emlegetve; egy magas, ódon ház lerobbant épületté válik, “aminek mindig folyik a víz a tetejéről”; az eredeti filmben a modern technikát bemutatni hivatott számítógépek „lomtalanításon talált ócska gépek” lesznek; egyszer pedig még ezeknél is nyíltabban és nyilvánvalóbban figurázzák ki az eredeti feszültségkeltő eszközöket, amikor Vajúdás azt mondja Neonra: „Sőt, ő a főszereplő!”, majd ”Nézd csak meg, ahogy ráközelít lassan a kamera!”

 

A jellemek újraformálása

A jellemek (a műfaj jellegéből nyilvánvalóan adódóan) leginkább beszédükkel lettek átalakítva, így a filmműfajban nehezen észrevehető, esetenként elhanyagolható apróságokból fő jellemvonások válhatnak. Neon a beszédhiba tényéből próbálja bizonyítani, hogy ő Morfológus fia, Vajúdás két egzisztenciális jellegű problémája közül az egyik az, hogy a többiek a csapatból a közmondásaira azt mondják, hogy csak szóvicc. Relé az eredeti filmszereppel ellentétben férfi – ami észrevehetetlen a néző számára, aki sosem látta a Mátrixot. A szereplők kisfiús, akadozó vagy kimért hangjukkal és beszédstílusukkal a képi világot száz százalékban át képesek alakítani, így egy valóban új történet jön létre teljesen új tulajdonságokkal rendelkező szereplőkkel – akik sokszor karakteresebbek és emlékezetesebbek, mint az eredeti filmben.

 

Elkészítés

Az filmet Mészáros Balázs és Lengyel Balázs készítették. Filmjük teljes elkészítése hozzávetőlegesen 18 hónap állandó munkát igényelt, beleértve az alapötlet, a történet, és a karakterek kidolgozását, az összesen kb. egy éven át tartó szövegírást, az időszakonként heti átlagosan 10 óra hangfelvételt, a több száz órányi vágást, képi és hangeffektezést, az előzetest (melynek egyedüli elkészítése másfél hónapnyi munkát igényelt), a főcím, a logók, a homepage és a grafikai design kidolgozását és megvalósítását.

A Vektor képi világa alapvetően a Mátrix című filmből lett átvéve. A két készítő az eredeti filmet több mint fél órával megrövidítette, az akciójelenetek nagy részét teljesen eltüntette, sok részt összevágott, és a hangokat pedig száz százalékban átírta. A Mátrix második részéből egyetlen, körülbelül hat és fél perces jelenetet vágtak ki, az Alterego csoport pedig másodpercnyi vágásokat a film elején ”önhatalmúlag” illesztett be, ám ez tekinthető az újraszinkronizálás részének, mivel pusztán a számítógépen megjelenő angol mondatokat fordították magyarra. A film során a háttérben működő monitorokon néhányszor megjelenik a két készítő szinkronizálás közben, egyszer pedig Neon feje egy húsvéti nyulas jelmezben, mintegy alátámasztva az éppen aktuális dialógust.

 

Narratív struktúrák

A film alapvetően humoros, komolytalan hangvétele és az előtte megjelent újraszinkronizált művek alapján első látásra a néző hajlamos a Vektort összefüggéstelen jelenetek láncolatának tekinteni, pedig a Vektor dramaturgiailag kidolgozott alkotás. Több jelenet is utal arra, hogy Morfológus nem lehet Neon apja, a film elején Neon nagybácsikája kijelenti, hogy a múltban anyja férfivá operáltatta magát. Morfológus azt sem titkolja el, hogy Kokó Kovács Ügynök része a múltjának. Amikor az ügynök kijelenti, hogy ő Neon apja, a Star Warsból híressé lett, John Williams által komponált “én vagyok az apád” dallamot hallhatjuk. Az akciójelenetek alatt hallható nevetséges zajok régi kínai verekedős filmek hangulatát idézőktől a Cartoon Network rajzfilmek megszokott hangzásáig mind az szolgálják, amit a film egésze – lerántani a leplet a megszokott fordulatokról, ostoba feszültségkeltő motívumokról és valóságtól elrugaszkodott akciójelenetekről – és egyáltalán – az emberek elbutításáról, idiótaként kezeléséről. Ahogy Konrad Lorenz, “a bölcsész” mondja a Mátrixról Neonnak: „[…] mikor lepereg előtted életed filmje, amit látsz, NE egy öncélú, speciális effektekkel teli két és fél órás akciófilm legyen”; majd ahogyan Neon fogalmazza meg a film végén: „És hogy tisztán lássatok, adok nektek testvért, aki nem nagy és világot, ami nem való.”

 

Betétdalok

Balázs Pali – Sirályok sírnak

Carl Orff – Carmina Burana – O Fortuna

Balázs Pali – Bocsássa meg

MC Hawer és a Tekknő – Kék a szeme

Máté Péter – Érzés

Horváth Pista – Hej Rigó Rigó

Rage Against The Machine – Wake up

 

Idézetek

Párbeszédek

Morfológus: – Valami nem stimmel itt. Nincs minden rendben a világgal. Folyton nézed a Tv-t, az MTV-t. Régen voltak ronda emberek is. Rondák, és tehetségesek. De mostanra.. Mostanra mind eltűntek. Felszívódtak. Ma már csak szép embereket látni. Tudod, mi lett a rondákkal?

Neon: – Meghaltak?

Morfológus: – Fogalmam sincs. Épp ezért kérdeztem.
Neon: – Ennyire hülyének nézel?

Morfológus: – Tényleg ilyen nehéz elhinni? Az IQ-d 50-es, úgy öltözködsz, mint egy házmester. A hajad, mint egy debilé. Úgy nézel ki, hogy arra nincs megfelelő szó. Ez az emberi butaság teljes betetőzése.
Morfológus: – Hasbarúgtalak!

Neon (liheg): – Vettem észre…
Neon: – És magasan lakik?

Morfológus: – Igen!

Neon: – Vagy csak lassan megy a lift!

Morfológus: – Hm, kezd fogni az agyad, fiam!
Linóleum: – Neon, figyelj rám, amit mondok, fontos lesz.

Neon: – Akkor most koncentráljak?

Linóleum: – Szerinted menni fog, Neon? Én dohányzom, Neon. Nem szívok sokat, de azért elpöfékelgetek egymagamban. Szeretem a gyerekeket látni, keresztrejtvényt fejtek és néha hallgatom a rádiót.

Neon: – Ennyi?

Linóleum: – Nem, Neon, mást is akartam mondani… Furcsa dolog a családfa, Neon, és nem biztos, hogy én fel tudnám rajzolni a tiédet, márpedig amíg ez így van, akárhogy is szeretnéd, nem mutatom meg a családi csokiskuglóf receptjét. Nem adok ezért neked mást, Neon, csak kihűlt, száraz teasüteményt. Bizony. [kis csend] Ja, jut eszembe, a film végén meg fogsz halni, apádat meg mindjárt elkapják. Jóétvágyat kívánok!
Trigonometria: – Mit mondtál, Neon?

Neon: – Olyan déjavu érzésem van…

Vajúdás: – Na mi va’?

Neon: – Az előbb úgy tűnt, mintha kétszer jöttünk volna be az ajtón…

Trigonometria: – Mért jöttünk volna be kétszer?

Neon: – Biztos elsőre nem sikerült…
Neon: – Mihez kezdjünk most, Kombájn?

Kombájn: – Játszhatnánk akár, de sajnos ott van a jelszó Morfológusnál.

Neon: – Morfológusnál?

Kombájn: – Ezt abbahagynád? A hülyeségedet már kijelzi a számítógép is. Itt meg itt.
Neon: – Asszed, ez az igazság, de nem az. Úgy értem, fogalmam sincs, mi van. Morfológus sokkal okosabb, mint én, és tud valamit, amiről nekem fogalmam sincs és meg kell tudnom, mi az. Ezért kell most indulnom.

Kombájn: – Mér’?

Neon: – Dehát épp most mondtam el.

Trigonometria: – Jaa.

Neon: – Itt mindenki elmebeteg?

Trigonometria bólogat.
Konrad Lorenz: – Monumentális gondolataim manifesztációi, melyek mondatok formájában realizálódnak, limitált mentális képességeid számára nem mind akceptábilisek. Dialógusunk kontinuitási így megszakad. Nem jön létre az argumentumok szintézise.

Neon: – Mi van? Mit keresek itt?

Konrad Lorenz: – Jó kérdés, de messze nem a legrelevánsabb. Érdekesebb talán, hogy mit keresek én itt egy görgősszékben, ágy, asztal és étel nélkül. Sőt, feltűnhet akár, hogy nincsen részletes TV-újság sem.

 
Morfológus

– Ez egy forgalmas utca, Neon. Ráadásul akárhányszor erre járok, az összes ember valami érthetetlen ok miatt mindig a forgalommal szemben halad. Hogy mért van ez? Mert az emberek hihetetlenül hülyék, Neon. Teljesen idióták. Szinte már annyira, mint egy közlekedési rendőr… Mi viszont tudjuk, hogy valójában mi megyünk a megfelelő oldalon. És mivel nagyobbak és erősebbek vagyunk, és van susogó bőrkabátunk, ezért leszarjuk mindezt és csak egyszerűen fellökjük őket. Lassan majd hozzászoksz ehhez.
– Hogy nekem nem hoztál sütit, az bunkó, tirpák dolog!

 
Kovács Kokó ügynök

– De nézzen csak kollégáimra! Ők a Depi Gang popegyüttes frontemberei, a legsikeresebbek a szakmában. Elég a munkából, Neon, itt a barnulás ideje. Írja alá a szerződést, és máris elmehetünk mind, ebből a furcsa, takonyzöld szobából.
– Néztél már ki magas épület ablakából? Feltűnt már innen minden milyen kicsi, de ha ott lenn állsz, akkor minden egész más. Kúrvanagy… …Viszont te, ahogyan ott ülsz, hátul összebilincselt kézzel, apró vagy és szerencsétlen, ahogy azon töprengsz, mit mondasz majd neki. Engem a frász törne ki a helyedben, legfőképpen most, dehát nézd meg magad a félrecsúszott fejhallgatóddal, Morfológus. Vajon mit szól majd így a mi kis Neonunk, amikor megtudja, hogy apukája magát belövi, túladagolja. A kis Neon ma még nem is álmodhatna szörnyebbet, de máris felébred.. ..amikor a hulládat azonosítja itt, a mi padlószőnyegünkön.
– De hisz el sem magyaráztam még neked, hogy mért hoztunk ide. Tudod, hogy mért vagy itt? – a választ úgysem mondanám el neked, még ha könyörögnél sem, ez azért égő, és az nem túl jó…

 

Vajúdás

– Szevasz Morfi! Mi újság a müzlifronton? Mondd csak! Nem lett volna jobb mégis rendesen etetni minket? Bunkó! De így legalább végre megtanulhatod, hogy kicsi a bors, de szar az íze!

 

Kombájn

– Aki másnak vermet ás, szemét-rohadt Vajúdás!

 

Konrad Lorenz

– Öt perc negyvenhét másodperccel ezelőtt te golyó általi halált szenvedtél egy fegyvernek látszó tárgy golyónak látszó lövedéke által, mely áthatolva a perszeverális lebenyen, aortális diszfunkciót okozott. Most mégis itt állsz előttem papi maskarában, mintha nem is lett volna más ruha a jelmezboltban. De ez még így is sokkal szerencsésebb, mintha húsvéti nyuszinak öltöztél volna, rózsaszín füleid lobognának a szélben, kapafogaid pedig kilógnának a napszemüveg alól.

 

Neon

– Közöttetek járok. Illetve néha repkedek, mint.. …BATMAN!

 

Stáblista

Neon / Horváth Jenő – Mészáros Balázs

Morfológus – Lengyel Balázs

Linóleum – Mészáros Balázs

Trigonometria – Lengyel Balázs

Kovács Kokó Ügynök – Mészáros Balázs

Kombájn – Lengyel Balázs

Vajúdás – Mészáros Balázs

Menza boy – Lengyel Balázs

Bölcsész – Mészáros Balázs

Tapír – Lengyel Balázs

Amper – Mészáros Balázs

Fotoc Ella – Lengyel Balázs

Relé – Mészáros Balázs

Beszédhibás ügynök 1 – Lengyel Balázs

Beszédhibás ügynök 2 – Mészáros Balázs

francba ember – Lengyel Balázs

kölcsönadtam man – Mészáros Balázs

Metrós néni – Lengyel Balázs

Nagybácsi – Mészáros Balázs

Egészségedre man – Lengyel Balázs

Balázs Pali rajongó – Mészáros Balázs

Rotációs Kapa – Mészáros Balázs

 

Külső linkek

Hivatalos honlap, a film letöltése – http://alterego.tmp.hu/

Filmelőzetes – http://www.youtube.com/watch?v=ds46Og3MoY4

 

Forrás

http://alterego.tmp.hu/vektor/vektorvilaga/vektor%20vilaga.htm

Szarajevó, Te álom!

Harmadszorra vagyok itt Bosznia-Hercegovina fővárosában. 2009-ben biciklivel ketten; 2013-ban néhány napos jogosítvánnyal ketten; most 2016-ban mikrobusszal, kilencen.

IMG_20160803_180233.jpg
Szarajevó felé egy igazán balkáni pihenőhelyen

Sosem tetszett ennyire a város, mint most, hogy több időm van körülnézni. Először készülök fel, hogy megmutassam, miről is szól ez az egész város. Mindig érdekes rájönni, milyen keveset is tud az ember.

Délután pedig úgy döntünk, miért ne nézzünk meg egy free tourt. A két és fél órás túrán olyasmiket tanulunk, tanulok, amelyet nehéz könyvekből összetanulni: hacsak nem szánunk rá rengeteg időt.

Hol is kezdjem? Ott, hogy bár történelem szakot végeztem, utálok olyan múltbéli, „történelmi” eseményekről beszélni, amelyek nincsenek hatással a jelenre. Mégis, vissza a 16. századba!

Sarajevo__.jpg
Szarajevó. Jól látható a sok óriási “kényszertemető” közül ez egyik legnagyobb.

1581-ben a szefárdi (spanyol és portugál) elüldözött zsidók az intoleráns keresztény Európától keletre, az Oszmán Birodalom egyik fiatal városában, az épp csak 100 éves Szarajevóban települtek le.

Az ortodox keresztény szerbek és a katolikus keresztény horvátok nem hagyták el nagy számban a környéket, sokan betelepülnek az újonnan alapított Szarajevóba.

Sokan muszlim hitre tértek át: ők ma a bosnyákok (muszlim etnikumúak).

IMG_20160804_173116.jpg
A középkori Szarajevóban egy városrész 35-40 házból állt. Ezeket a mecset és minaret mellett építették.

Béke, együtt élés, együttműködés. Kétszáz méteres körben ortodox templom, katolikus templom, zsinagóga és mecset. Ma a város kb. 70%-a muszlim, legnagyobb részt szekuláris muszlimok (alkohol fogyasztás rendben, a vallási előírások kb. olyan szintű ismerete, mint mondjuk itt Magyarországon, a statisztikák szerint 38% szunnita, a maradéknak ez a denomináció nem fontos!).

Ahogy Dino, a free tour guide, fogalmazott: A vallás otthonra való, intim, személyes dolog, amelynek tisztának kellene lennie, míg a politika a világ legmocskosabb dolga. A kettőt sosem szabadna összekeverni.

Itt volt tehát ez a multikulturális álom a 16. században Oszmán Török uralom alatt. Ment az élet a maga kerékvágásában.

IMG_20160804_175852.jpg
Hűs karavánszeráj, az első hotel a városban

1697-ben Savoyai Jenő elfoglalta a várost: kifosztotta, majd felgyújtotta. Az óváros sosem nyeri vissza az ez előtti méretét. Hamarosan az Oszmán Török Birodalom visszafoglalta a várost.

1878-ban az Osztrák-Magyar Monarchia okkupálta (megszállta) Bosznia-Hercegovina területét. 30 év múlva, amikor ki kellett volna vonulnunk, az a döntés született, hogy az egész területet annektáljuk. Gyarapodik a birodalom.

sarajevo_747106691977355_1115426367479018653_n.jpg
A Miljacka folyó melletti belváros a Monarchia alatt vált ilyen “európaivá”

Ekkor az OMM Európa legliberálisabb hatalma volt sok szempontból: például a zsidók (törvény szerint) ugyanolyan jogokkal bírtak, mint a keresztények. Emellett gazdaságilag is igyekeztünk Szarajevót a birodalomba integrálni: sok monarchiabeli építész itt élhette ki magát és mutathatta meg, mire is képes. 1895-ben itt jelent meg a világon először az éjszakai világítás és az európai kontinens első elektromos villamosa is.

IMG_20160804_172047.jpg
A Monarchia alatt épített mór stílusú Városháza, később könyvtár, amelyet 1992-ben kilőttek. Több mint 2 millió könyv semmisült meg.

Mindennek ellenére sem nézték jó szemmel egyes nacionalisták, hogy idegen hatalom alatt állt Bosznia-Hercegovina. Leginkább Szerbia nem örült. Létrejött a Fekete kéz terrorista/felszabadító szervezet, amelyet Dimitrijevic, a szerb titkosszolgálat feje alapít, aki már 1903-ban eltett egy királyi párt láb alól és 1911-ben Ferenc Józsefet is megpróbálta meggyilkoltatni.

Aztán a jól ismert sztori: 1914. június 28, Ferenc Ferdinánd, Szofi hercegnő, két merénylet, a második sikeres: a 19 éves, akkori törvények szerint kiskorú Gavrilo Princip börtönbe megy Theresienstadtba (amely később a hírhedt terezini minta-koncentrációs tábor lesz).

DC-1914-27-d-Sarajevo-cropped

Első világháború. De ez még mindig nem viseli meg a békés-toleráns Szarajevót.

Szerb-horvát-szlovén királyság, Jugoszláv királyság. Semmi óriási gond.

Ami viszont probléma, az a második világháború, a náci jellegű usztasa horvát kormány, amely koncentrációs táborokat állít fel: szerbeknek, – és „szokásosan” zsidóknak és cigányoknak.

Csak a horvátországi Jasenovac koncentrációs táborban, a Balkán Auschwitzében kb. 100.000 embert gyilkolnak meg. 50% szerb, 20% cigány, 20% zsidó, maradék 10% horvát és muszlim ellenálló. A zsidók nagy többségét Szarajevóból deportálták.

Kommunista Jugoszlávia. Máig is népszerű: Tito elvtárs és jugoszláv zászlós hűtőmágnesek néznek vissza ránk sok-sok szuvenír-boltból. Szarajevó, csakúgy, mint a működő tito-i Jugoszlávia, egy álom volt.

IMG_20160806_163214.jpg
1984-ben Szarajevó rendezte a téli Olimpiát. Ma így néz ki az olimpiai bobpálya…

Egészen 1992-ig. Amikor elszabadult a pokol: a délszláv háború. Míg szomszéd-szomszédot kezdett ölni Bosznia minden szegletében; többek között Mostarban a szerbeket kiverő horvátok és muszlimok egymás ellen fordultak; tömeggyilkosságokat mindhárom oldal elkövetett, Szarajevóban 50-100.000 fős békemenetek vándoroltak: míg csak lőni nem kezdtek rájuk…

Szarajevói ostrom? A város vezetése és lakossága úgy döntött, hogy ellenáll a szerb többségű (és lassan nemzeti hadsereggé zsugorodó) Jugoszláv Néphadsereg, és a Bosznia területén máig létező (!) szerb köztársaság katonái ellen.

photo_S

A szerb csapatok körbezárták Szarajevót: most a gyönyörű hegységek, amelyek miatt a tavalyi klíma -20 °C és 42 °C között váltakozott és 1984-ben Téli Olimpiát tartottak itt, úgy tűnt, megpecsételték a város sorsát. Az ostromgyűrű majdnem teljes volt, már csak a repülőtér állt ENSZ fennhatóság alatt (többek között, mert a bosnyák miniszterelnököt innen rabolták el és a helyettesét itt lőtték le), és a közvetlen környezete volt muszlim és horvát kézen. A védők a repülőtér alatt építették 4 havi, napi 24 órás munkával az alagutat, amelyen át több mint 2 éven át táplálták a várost – és engedték ki a menekülő családokat.

tunel.jpg
Az alagút egy része ma múzeum

A várost körbezáró csapatok 13.000-en voltak. Az ostromgyűrűn belül 70.000, gyengén felfegyverzett és kiképzett felkelő. Köztük 10.000-en etnikailag szerbek. Tehát jelentős részben szarajevói szerbek védték meg Szarajevót a támadó szerb csapatoktól.

1425 nap: a modern kor leghosszabb ostroma volt, amely során civilek tömegei haltak meg (egyszerre a legtöbben 68-an a piactérre érkező tüzérségi bombától). Összesen 14.000 embert öltek meg, több mint 10%-uk gyerek volt. A túlélő gyerekek több mint fele látott valakit meghalni, egy harmaduk a saját családjából. Kb. 40%-ukra rálőttek. 1995 óta Szarajevóban és Bosznia és Hercegovinában a háború véget ért. Létezik egy “Szerb Köztársaság” Bosznia-Hercegovinán belül. Létezik egy szerb zászlós “Kelet-Szarajevó” a főváros mellett. A háború nyomai máig tisztán láthatóak.

IMG_20160805_133414__.jpg
A Monarchia idején épített Neretva Hotel Mostarban

Hányan vagytok, akik még azt mondjátok, ugyanolyan emberek vagytok? Hogy több, ami közös bennetek, mint ami elválaszt? Akik azt mondják, a vallásotok más csak, a nyelvetek nem, akikben nem a gyűlölet, hanem az együttműködés él? Akik összefogtok a külföldi, támadó ellenség ellen, együtt – hogy a győzelem után békében élhessetek: ahogy több mint 400 évig tettétek? Elegen vagytok?

Szarajevó, Te álom!

main_1200
20 éve ért véget a háború. Tanuljunk róla, belőle: ne történjen meg újra!

Ma egy kicsit körülményesen elérhető tömegközlekedéssel, Budapestnél olcsóbb, ezerarcú, sokszínű kultúrával teli, toleráns történelmi város. Tökéletes desztináció akár egy hétvégére, lassabban utazóknak egy hétig is. Vagy tökéletes megálló néhány napig a horvát tengerpart, Isztria vagy Dubrovnik; a montegerói Kotor és Budva, vagy akár Albánia felé is. Nézd meg a saját szemeddel!

Képek:

Saját

Google keresés

Saját

Saját

Google keresés

Saját

Wikipedia

Saját

Vice.com

Saját

Saját

theatlantic.com