Én, a lányok és a szex

Milyen gondolat egy kabinos hajón (Kabinenschiff) este fél 11-kor elkezdeni cikket írni, néhány pohár fehérbor után, amikor másnap reggel egy olyan német kisvárosban idegenvezetek, ahol nem jártam még?

Milyen gondolat egy kis Iron Maident betenni a nagyon komoly desk-ünkön, egyedül, ahelyett, hogy a kabinomba távoznék?

Nem különösebben jó, előnyös vagy előrevivő. Igyekszem magamhoz annyira őszinte lenni, amennyire csak lehetséges. Hozzátok azért nem: ahhoz túl sok vesztenivalóm van.

De ez nem azt jelenti, hogy hazudnék valamiben is.

bullshit-meter1

Jól van, elég a szövegelésből. Elkezdek írni. Ha idekattintottál, biztosan a szex miatt volt.

Szóval már 10 napja hallgatom két 83 éves utas szuszogását a néhány centis kabinfal mögül és azt is, ahogy lehúzzák a WC-t minden reggel 6 óra 34 és 6 óra 56 perc között a nálam jóval idősebb kollégám sztorijait arról, hogy 22 éves korában hány tucat lánnyal hogyan, hogy két californiai 18-21 éves lánnyal egyszerre és melyik kollégával szeret együtt dolgozni, mert az éjszakák is eseménydúsak és…

…elgondolkodom. Vágyom én is erre?

whatdoidesirev2.png

Persze, hogy a faszba ne vágynék, nem vagyok én… …na, szóval igen. Ne hülyítsük magunkat. De igyekszem brutálisan őszinte lenni magamhoz. A legtöbb ismerősömhöz képest nekem is jó, rendhagyó sztorijaim vannak ebben a témában is. Jó. De mit akartam itt végül? Hogyan lehet az, hogy életemben mindössze néhány egy éjszakás kalandom volt? Miért mondtam explicit nemet lányoknak egyszer-kétszer életemben, különösebb indok nélkül?

Miért érzem úgy, hogy többet ér egy lánnyal egy működő kapcsolat kialakítani, mint 12 lánnyal, felejthető, kaotikus, nem igazán működőt? Vagy akár nagyon rövid távút?

monogamyvsnon.jpg

Arra jutok, hogy két óriási tényező van itt, ami megakadályozott, hogy komoly számszerűsíthető eredményt érjek el a szex terén. Nem, a szexuális aktusok számát tekintve szerintem a top néhány százalékban vagyok. De… …mi erre a szép szó? Szexpartnerek számában az átlag környékén lehetek. Hogyan lehet, hogy munkát keresni megtanultam, pénzt keresni megtanultam, idegenvezetni megtanultam, több nyelvet megtanultam, tanulni megtanultam, mindezt a sok lényegtelen dolgot megtanultam, számszerűsíteni tudom, míg ezt a szex-kérdést nem igazán?!

1, Intolerancia. Ezt a nevelésemre is ráfoghatnám, de igyekszem nem ezt tenni. Ez amúgy is nagyon rosszul hangzana 27 éves korban: nem Olaszországban, a mammonék földjén vagyunk. Szóval én nehezen tudok sok időt eltölteni másokkal. A “Fuck yes or no!” elv alapján vagy igazán nagyon jól töltöm el az időt valakivel vagy sehogy. Az emberek 90+%-ával az utóbbi az irányadó. Lefeküdni valakivel, akivel egyébként nem akarok időt tölteni – és még nem is igyekszem tettetni az ellenkezőjét? Ez ritkán történik meg.

2, És mi van, ha itt sem a számok számítanak?! Azt hiszem, azért töltöttem 15 éves koromtól mostanáig az időm nagy részét komoly párkapcsolatokban, mert a sok kaland helyett itt az egy lányt kerestem. Nem szőkét, barnát, vékonyat, nagy vagy kis mellűt, hanem stimmelőt/harmonikusat. Unalmas? Bizony. Monogámia? Pfujj… De legyünk őszinték? Mi van, ha legeslegvégső soron csak unalmas vagyok ebben a kérdésben?

golf boring

Asszem semmi. De talán ez egy rossz jel. Miért rossz jel? Azért, mert legközelebb oda fog sétálni hozzám a legjobb barátom és azt mondja, Ja, tök jó lenne dolgozni/pénzt keresni/utazni/segíteni másokon/valakivé válni/családot alapítani – de semmi kedvem bármit is tenni mindezért. És amikor megpróbálom motiválni őket, majd az arcomba vágják: látod, te is vágysz mennyi mindenre, de csak az unalmas utat választod, heh!

És milyen igazuk lesz! Ez akár elszomorító is lehetne. De ami nem unalmas vagy elszomorító néhány pohár bor után, éjfélhez közeledve, a Majnán hajókázva, Santanát hallgatva – azt minden bizonnyal másnap megbánja az ember.

15e236d

 

 

Um.insight.net

Rickpalmerconsulting.com

Pearcoach4u.com

Google keresés

Google keresés

https://www.linkedin.com/pulse/20141107020047-30285376-no-regrets

Reklámok

Én is írok a Brexitről

uk-great-britain-england

Hadd írjak néhány dolgot én is.

A bolgár kollégám, aki többek között az EU-ról is tanított ezelőtt az egyetemen, megosztott néhány infót, amit én is tudhattam volna. Mostmár tudom:

Ha (amikor) az Egyesült Királyság kilép, akkor jó eséllyel szét is szakad. Észak-Írország kiléphet. Bizonyos hangok szerint inkább Írországhoz csatlakozna, mint hogy “magában maradjon”. Skócia kiléphet: mivel az egyik erős érv az Egyesült Királyságban maradáshoz az EU-ban maradás volt: 62% szavazott arra, hogy maradjanak az EU-ban. Ha jól emlékszem, az Egyesült Királyság 1703 óta működik. Az EU (elődje) 1951-ben alakult meg.

Aztán David Cameron lemondott: azt mondta, hogy nem akarja benyújtani a kilépést. Tudjátok miért? Egy részt azért, mert ha benyújták az indítványt, amelyet csak a végrehajtó hatalom képviselője (miniszterelnök) indíthat el – AKKOR NINCS VISSZAÚT. Legalábbis az EU szerződései (2009 – Lisszabon) szerint.

Tényleg sok mindent megváltoztatnak most a britek? Egy részről igen. A történelem életre kel az orrunk előtt. Méghozzá a széthúzás irányába. Az európai egység és béke álma messzebb került a zavartalan működéstől. Azt fogjuk hallani a következő generációk felnövekedése alatt “NÉZD MÁ’, A BRITEK IS KILÉPTEK!” Ez már most is szint leszívja az energiámat, pedig még senkit sem hallottam, hogy örülne vagy ezt mondaná…

Mit mondhatnék? Csalódott vagyok én is. De nincs még GAME OVER.

Ha az Egyesült Királyság kilép, akkor hogyan áll majd EU-hoz? Mint Norvégia? Izland? Svájc? Egyesült Államok? Pakisztán?

EU-UK

Képek:

http://mothership.sg/2016/06/before-getting-brexit-heres-the-difference-between-the-uk-great-britain-england/

Google keresés

 

Akarsz valami nagyot tenni a világért?

get_ready.png

Tanulj és/vagy dolgozz – úgy, hogy nagyon jól végzed a dolgod!

Martin Luther Kingnek van egy olyan mondása, hogy “Ha egy embernek utcaseprő a munkája, akkor úgy seperjen utakat, ahogy Michelangelo festett, ahogy Beethoven komponált, vagy ahogy Shakespeare írt verseket. Olyan jól seperje az utakat, hogy a mennynek és a földnek minden lakója megálljon egy percre, s azt mondja, ím, itt élt egy nagyszerű utcaseprő, aki jól végezte a munkáját.
Nem sokkal azután, hogy egy hostelben éjszakai műszakokat vállaltam, ahol nem bírtam sokáig, ez nagyon nagy hülyeségnek tűnt. Az élet azonban nem áll meg egy-egy munkahelyen: alkalom bármikor adódhat, hogy a nagyon jól végzett munkán életek és sorsok múlnak majd. Ha nem szerzel gyakorlatot tisztességes munkavégzésben most, később, amikor fontosabb feladatok jönnek majd, nem fogsz tudni jól teljesíteni.

Görgei Artúr kémikus volt, mielőtt a semmiből felállította volna az első modern magyar hadsereget. Gandhi sokáig “közönséges” ügyvédként dolgozott. Harvey Milk több mindent dolgozott: 40 éves korában, a politikai karrierje előtt egy biztosítási cégnél volt biztosításmatematikai statisztikus.

never_too_late.png
Sosem túl késő elkezdeni…

Nemrég láttam egy filmrészletet Varsó újjáépítéséről. Az állt benne, hogy bár az új, keményvonalas, sztálinista vezetés  nem akarta újjáépíteni az óvárost, a lakosok spontán, saját, szűkös forrásaikból elkezdték az újjáépítést – és így a “rendszer” nem mondhatott nemet: támogatnia kellett ezt a “projektet”.

Warsaw_Old_Town_1945
Varsó óvárosa 1945-ben

Az első gondolatom az volt, hogy “na, ilyen hülyeségekkel töltötték az idejüket, ahelyett, hogy az országuk irányítását próbálták volna kézbe venni”. De ma áll Varsó Óvárosa, amely a kiemelkedő minőségű újjáépítésért a UNESCO Világörökség része lett, míg a kommunizmus eltűnt nemcsak Lengyelországból, de egész Európából.

Warsaw_Old_Town_today.jpg
Varsó óvárosa ma. A jobb oldalon álló királyi palotát 1971-84 között építették újra, a semmiből, fényképek alapján.

Mi fontos? Mi nem fontos? A jövő dönt majd róla, amikor az életünk és korunk történelmi távlatba helyeződik. Vagy akkor sem. (Biztosan születtek  lényeges döntések a nagasaki és hirosimai városi gyűléseken 1945 nyarán: de ezeket például felülírta a történelem, jobban mondva 1-1 atombomba.)

Akarsz valami nagyot tenni a világért?

Tanulj és/vagy dolgozz – úgy, hogy nagyon jól végzed a dolgod!

És ha mégsem adná magát a lehetőség, hogy kiemelkedj és az unokáid a történelemkönyv lapjain olvasnának rólad? Akkor adj hálát valakinek. Nagyon nagy emberekre csak nagyon nagy vészhelyzetben van szükség.

 

Képek:

Google keresés

http://notes.fundersandfounders.com/post/79875850310/late-start-quarter-and-middle-life-crisis

https://en.wikipedia.org/wiki/Warsaw_Old_Town

http://podroze.gazeta.pl/podroze/56,114158,10996574,warszawa-stare-miasto,,2.html

Az elme-nyitás és a fókuszálás tökéletes kombinációja

Számomra az, hogy az életemből a legtöbbet kell kihoznom, ugyanolyan alapvetés, mint hogy kettő meg kettő néggyel egyenlő. Így amikor arról hallok, hogy Magyarországon az átlagos TV nézés naponta 318 perc (több mint 5 óra!!!, az ébren töltött idő majdnem egy harmada!!!, a munkán kívül töltött idő több mint fele!!!!), “életkáromlásnak” tűnik.

Néhány hullámvölgyet is megtapasztalva azonban azt vettem észre, az emberek túlélni akarnak csak, és bár vannak, akik az örök élettel szemezgetnek, valójában sokan már 25 éves koruk előtt feladják a saját életük fejlesztését, a jobbítás igényét, a harcot egy jobb életért, úgy általában.

TV nézés.png

Szóval még mindig 27 éves vagyok. Talán Borisnak lesz igaza, és mire véget ér ez az életév, kevésbé érdekel majd a külvilág és annak megváltoztatása. Nem tudom. Tágra nyitott szemmel, szinte tátott szájjal olvastam Heinrich Böll: Egy bohóc nézetei című könyvében, ahogy a főhős a pályaudvar lépcsőjén ülve figyeli ahogy eljön a “fájront”, amikor a könyvárus, a pék, a buszvezető és még oly sokan egyszerre befejezik a munkájukat és fellélegeznek. A hivatásos bohóc azon elmélkedik eközben, hogy neki sosem jön el a munka vége. Nekem sem jön el a munka vége, soha.

27 éves vagyok és kicsattanok az energiától. És a legtöbbet akarom kihozni ebből az életből. Ehhez pedig nincs mindenkire érvényes formula, természetesen, de bizonyos alapelveket érdemesebb követni, mint másokat. Ami engem sokat foglalkoztatott, az az elme nyitásának és a fókuszálásnak a tökéletes kombinációja.

elmenyitás - cselekvés_2
Meddig nyissam az elmém és mikor kezdjek el fókuszáltan cselekedni, hogy tökéletes eredményt érjek el?

Egészen egyszerű entitásként kezdjük a pályafutásunkat: megtermékenyített petesejtként. EGY-SEJ-TŰKÉNT! Hahh! Majd 40 hét múlva megszületünk.

Stages in human embryonic development
Embrionális és magzati fejlődés a 20. hétig

Majd fejődni kezdünk. Ha egysejtűek maradnánk, az osztódás pillanatától kezdve tennünk kellene a dolgunk. Ha fiú szúnyogként jövünk világra, 4-7 nap bábozódás után néhány napig élünk csak: mindössze egy dolgunk akad: megtermékenyíteni pár szúnyoglányt. Ezzel szemben a gyermekeknek, ahhoz, hogy ellássák magukat, hosszú képzési időre van szükség. Minél hosszabb a “képződés”, annál sikeresebb lesz az új entitás. Senki sem várja el egy fél éves gyerektől, hogy ellássa magát. Az “első világban” 18 – 25 éves kor környékén lesz elvárás az önellátás, Olaszországban 35 év körül. A harmadik világban ez jóval alacsonyabb. A középkorban ez jóval alacsonyabb volt Nyugat-Európában is.

Aki sosem megy általános iskolába és 12 évesen dolgozni kezd, valószínűleg nem fog az emberiség nagy alakjai közé bevonulni. De ha Józsi 40 éves koráig tanul, anélkül hogy dolgozni kezdene, akkor már húzzuk a szánkat. Amikor az átlagéletkor 77 helyett 134 év lesz, az általános képzés is 35 éves korig tart majd, talán.

Na de ezek nem a mi problémáink: sem a középkor, sem a távoli jövő. Vissza 2016-ba, vissza hozzánk!

17_Crossing_to_Ukraine.JPG
Te elutaznál Belaruszba és Ukrajnába, hogy jobban megismerd a világot?

Furcsa grimaszokat láttam már sokak arcán, amikor kijelentettem, általános iskola angol tagozat után matek szakra mentem, majd történelem-olasz szakon tanultam. Meg hogy minek utazom, biciklizem, tanulok 5. nyelvet a 4 másik mellé, amit beszélek. Ez az elme nyitása. Dolgozhatnék egy gyárban mechanikus munkát napi 10 órában 16 éves koromból. Én inkább az elmémet igyekeztem nyitni. Fókuszálni, cselekedni: ezek nehezebben mennek nekem, mint sokaknak.

Egyrészről meg akarjuk találni azt a (szűk) területet, amelyben igazán nekünk való, más részről nem akarjuk fecsérelni az időnket: tenni akarunk.

Einstein_problem_solving
Ha egy órám lenne megoldani egy problémát, amelyen az életem múlik, 55 percet azzal töltenék, hogy a jó kérdést feltegyem, mert ha ezt már tudom, a problémát 5 percen belül meg tudnám oldani.

A tökéletes formula megtalálásához vezető sok ismeretlenes egyenletből az egyik ismeretlen a halálunk időpontja / életünk hossza. A másik a “jellegünk”. Amely szerint 40 évnyi tanulás és szabadidő emberiséget megváltó tudományos feltaláláshoz vagy alkoholizmushoz és restséghez vezetne. Mind az előbbi, mind az utóbbi reális kilátás. Bármennyire is hasonlítunk néhány dologban, a személyre szabott megoldásokat saját magunknak kell megtalálnunk. Segítség viszont van. Remélem, ez a cikk is az.

elmenyitás_fókuszálás.png
Légy nyitott a lehetőségekre, próbálj ki néhány jót, aztán fókuszálj a legjobbra!

Cselekvés nélkül hiába találjuk meg az élet értelmét, ha ezt nem tudjuk átültetni a gyakorlatba. Cselekedni kell. Enélkül elérhetünk mindent az egyéni önmegvalósítás terén, de ha ennek nincs hatása a külvilágra, ez társasági lény voltunk megtagadása.

Mi tehát a tökéletes a kombinációja az elméd nyitásának és a fókuszálásnak?  Egyénfüggő, szubjektív. Senki nem fogja pontosan elmondani neked. Ha tétlennek érzed magad, tegyél többet. Ha belefásultál a mindennapokba, nyisd az elméd. Ha minden jól megy, cselekedj úgy, hogy azzal a saját elméd is nyitod és fókuszáltan segíted a környezeted.

Utópia? Persze. De csak rajtunk múlik, hogy megpróbálunk-e egy utópisztikus világot varázsolni a szürke valóságból.

utopia-road-sign.png

 

Képek:

http://healthyfits.net/why-do-you-overeat-when-you-watch-tv/

Saját 🙂

http://louiskraml.com/understanding-different-stages-pregnancy/

Saját 🙂

http://www.azquotes.com/quote/526112

Google keresés

http://thinkprogress.org/economy/2013/03/27/1672911/in-defense-of-utopia-part-i/

 

 

Egyedül ketten

Egyedül pezsgőzgetek
Nyugodt vagyok, még sincs erőm várni
Hófehér arcbőröd néztem, az ágyon,
És még mindig vártam tőled valamit.

A késsel vágtam bele a palack tetejébe
Vágytam már az ízét és jó volt látni
Az aranypapír felszisszenését.
Hófehér arcbőröd néztem, az ágyon.

A fémkalitka lassan engedett
A feneked fölött, a derekadon
Egy lepedő pihent.
És még mindig vártam tőled valamit.

Olcsó pezsgő, színtelen ömlött
A pohárba, ami koszos volt
Kezemen dagadni kezdtek a vérerek.
Nyugodt vagyok, még sincs erőm várni

Az ajtó közöttünk tekintélyes merev
Én hajtottam be, hogy mi ketten,
Csak csendesen egy lakásban –
egyedül pezsgőzgetek.

Milánó, 2009. június 8.

A fontos dolgok dicsérete

Életem legnagyobb részében úgy éreztem, nem igazán fontos dolgokkal foglalkozom.

De mi az igazán fontos dolog? Sikerült az én mércémmel valakinek is fontos dolgokkal foglalkoznia a történelem során?
Faludy György sosem tudott pénzzel bánni és a nála 28 évvel fiatalabb férfi élettársát elhagyta egy nála 65 évvel fiatalabb nőért, 92 éves korában.
Kurt Vonnegut, a környezet pusztulásán moralizáló, érzéketlen vállalatokat ostorozó szerző a valós életben igazi kapitalista volt, részvényei voltak például külszíni bányában, üzletközpont építésében és napalmgyártásban érdekelt vállalatokban.
Buddha 29 évesen véglegesen elhagyta a feleségét és a gyerekét.
Jézus rávette több tanítványát, hogy hagyják magukra a családjukat.

Emellett viszont olyasmi módon tettek hozzá az emberiség (és az én) életemhez, amely megfizethetetlen.
Bár egyvalamiben igazán kiemelkedhetünk, ez azzal jár, hogy el kell hanyagolnunk a többi milliárd kis dolog jelentős részét.

Einsten_1_és_2

Mike János, akit többször az ország legjobb tanárának választottak, osztályfőnököm volt 6 évig a gimnáziumban, matematikát és fizikát tanított. Ő azt mondta nekünk, valamiben emelkedjünk ki, igazából mindegy, miben. Így lettem ötös matematikából amiatt, hogy megnyertem egy irodalmi versenyt egy novellámmal.

life_isnt_about
Az élet nem arról szól, hogy mindenben profik legyünk, hanem egy dolgot mesteri szintre fejlesszünk és ezt felkínáljuk a világnak.

Holnap délután, ha minden a terv szerint megy, felmegyek a nagyszüleimhez és lehozom őket, megmutatom a lakást és velük töltöm a délután egy részét. Lehet, hogy több esélyem lenne “nagy emberré” válni, ha filozófiakönyveket olvasnék holnap délután? Lehet, hogy az igazán fontos dolgok komolyan vételéhez annyira sok mindent fel kell adni, hogy azok már hirtelen egyáltalán érik meg? Hogy az igazán komoly cél csak minden eszközt szentesítve válhat az életünk részévé?

De tekerjük csak vissza az időkereket. Mik a fontos dolgok?

Maslow-piramis

A Maslow piramis az emberi szükségleteket állítja sorrendbe. Ezt alapul véve lehetnének a legalapvetőbb szükségletek a legfontosabbak, hiszen ezek nélkül nincsenek felsőbb szükségletek. Ezt az elvet követve senkinek sem szabadna éheznie, még ha ez olyan áron valósul is meg, mint minden, a fizikai szükségletek kielégítésén felüli érték megsemmisítése.

 Hogy is fogalmazta meg ezt Madách Imre?
“MICHELANGELO
Igen, mert mindig széklábat csináltam,
És azt is a leghitványabb alakra.”

Hogy is mondta Kurt Vonnegut hőse, az amerikai elnöki posztra a börtönből pályázó szocialista politikus, Eugene Debs:
“Amíg egyetlen ember is börtönben raboskodik, én sem vagyok szabad.”

2014_Gini_Index_World_Map
A Gini index azt mutatja, hogy mennyire egyenlő a lakosok bevétele egy országban. Minél zöldebb, annál egyenlőbb.

Ezt a gondolatmenetet követve a legfontosabb a paraszt, a legkevésbé fontos a szolgáltatást nyújtó. Ez pontosan így van egy totális háború végső stádiumában lévő társadalomban. Az ételt termelő paraszt sokkal fontosabb, mint egy idegenvezető. De a mai világ békebeli társadalmaiban a szolgáltatás nyújt fejlettséget és anyagi jólétet, míg az agrárszektor alacsonyabb jövedelmet és “csak” élelmet.

Vagy még egyszerűbben: az általános iskolás tanítónő az írás és olvasás megtanításával nyilván fontosabbat tanít, mint az összehasonlító vallástudomány professzora: de amikor arra kerül a sor, hogy őket pótolni kelljen, a tanítónőt könnyebb pótolni. Na most akkor mi a fontos?

Iceberg - success

Egy másik, szintén tökéletlen mérőszám a pénz. Ha pénzt keresek vele, ez fontos (értékes). De tényleg kétszer fontosabb a Zepter csodalámpák eladása, amiből 200.000 Ft-ot keresel egy hónapban, mint egy ápolói kezdőfizetés? Vagy végtelenszer fontosabb, mint önkéntesként dolgozni, bármit?

Mi a fontos az életben? Bonyolult, nehéz kérdés.

Tudni, hogy mi fontos – ez a legritkább dolog a világon. Mindazok közül, akiket ismertem, oly kevesen tűntek ki ebben a tekintetben, hogy akár meg is nevezhetném őket (négyen vagy öten voltak, összesen). /Emil Cioran/

today
Amit ma teszel, az fontos, mert egy napi életet használsz fel rá.

Egyszer fontos az egyéni fejlődés és érték. Ez a szándék, a kis világunk, önmagunk.

Másszor fontos a társadalmi fejlődés és érték. Ez a tett, a külvilág, a családunk, a többi ember.

Mi a fontos az életben? 7.125.000.000 válasz van erre. Még csak ennyi karaktert sem fogok leírni egész életemben. De miért is én lennék az, aki mindenkinek választ ad – vagy akar adni?

Számomra mi a fontos 2016. 06. 09-én? Ezt megpróbálom mondani. Meg szeretném értetni az emberekkel, hogy ebben az életben a lehetőségek végtelenek és hogy milyen csodálatos érzés megismerni magunkat, fejleszteni magunkat és ezen keresztül hatni a külvilágra. El szeretném mondani az embereknek, hogy ők egy lehetőség és semmivel sem rosszabb lehetőségek, mint amely palántákból nagyszerű emberek fejlődtek ki.

img_7795
Sosem késő, hogy azzá válj, aki lehettél volna!

Képek:

Saját 🙂

http://quotespictures.com/quotes/life-quotes/page/197/

http://www.rogersakademia.hu/index.php/hu/abraham-maslow/34-maslow-piramis

https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_income_equality

http://wementoryou.org/2016/03/4-things-that-are-much-more-important-than-being-smart-really/

https://www.slap-art.com/ProductDetails.asp?ProductCode=S4xWhatYouDoTodayIsImportant

https://antonysmanproject.wordpress.com/2015/02/21/week-36-every-passing-minute-is-just-another-chance-to-turn-it-all-around/

Death Road, Bolívia

– avagy bringázz több ezer méteres szakadékok mellett, aszfalt és korlát nélkül.

Death-Road.jpg

Miután az ember megtesz valamit, valahogy úgy képzeli, a világon mindenki más is megtette ugyanezt. Mintha az ő tettei a közös emlékezet részévé válnának. És azzal, ahogy én megtettem, hirtelen el is veszti mind a mágikus, mind a radikális voltát. Hogy lehetne ez olyan különleges, ha még én is megtettem!? Aki átlépte már, csak az tudja, hol a határ.

Nem meglepő tehát, hogy nagyon természetes nekem, hogy lebicikliztünk 4700 méteres magasságból kb. 1300 méter magasra egy olyan úton, ahol még mostanában is meghal egy-egy bringás két hetente.

Másnak ez nem olyan természetes. Szóval hadd írjam le, hogy is ment 🙂

Bolivian Road of Death
A bolíviai sofőrök nem az óvatosságukról híresek. Ezen az úton kanyarban előzni általános gyakorlat volt.

Ha Dél-Amerikába vetődsz, ugorj el Bolíviába. Igazi 3. világ, igazi őslakosok, igazi szegénység, szervezetlenség, káosz – és érintetlen természet és jóval érintetlenebb társadalom, mint bárhol máshol a kontinensen. La Paz, a de facto főváros a világ egyik legmagasabban fekvő városa 3-4000 méteren magasan, ahol a pilótáknak a reptérre külön kiképzésre van szükségük, mert a gépnek nem kell felemelkednie, miután elhagyja a kifutópályát. Meg az oxigén sem túl sűrű, meg ilyesmi.

DSC02574.JPG
La Paz, Bolívia

A város egyik legkedveltebb turista-tevékenysége lebiciklizni a Death Road-on vagy más néven a World’s Most Dangerous Road-on. Azért hívják így, mert amíg ez volt a La Pazt Coroicoval összekötő főút, igen sokan haltak meg ott. A legnagyobb baleset egy túltömött busszal történt, amely nem jól vett be egy kanyart: több mint 100-an haltak meg 1983-ban, egyszerre. De azért megoldás is akadt erre: egy kis denaturált szeszt kell löttyinteni a földre és Pachamamát (földanyát) kell megkérni, hogy minden rendben menjen, az út előtt. Majd bátorságot meríteni a denaturált szeszből és nekiindulni a “kalandnak”. Átlagban kb. 200-300 sofőr halt meg évente az úton. 2009-ben elkészült egy normális, alternatív út. Azóta csak elvétve találni autókat (de az könnyen emlékezetessé avagy utolsó élménnyé válhat).

Death-Road-Bolivia-7
Bár elsőre talán nem nyilvánvaló, ez egy két sávos főút, ahol nem mindenki lassít a kanyarokban.

Na most mivel sok hasonszőrű utazik Bolíviába, meg mert Budapesten a paprikát és a gulyást kell kipróbálni, La Pazban pedig a sífelvonót, Cholita wrestlinget és a Death road-ot, elég sok cég specializálódik bringás túrák szervezésére. Az ár a teljes napi programért (bringa, védőfelszerelés, svédasztalos ebéd, kb. 4 óra buszos transzport, idegenvezető és sofőr) 10 és 30 ezer között van, fejenként. Nem tudom, mennyire volt jó döntés, de mi az egyik legolcsóbb céggel mentünk.

cholitawrestling.jpg
Cholita wrestling / női pankráció hagyományos népviseletben

A legolcsóbb céggel utazni azzal járt, hogy senki nem beszélt angolul. Persze, tudunk mi spanyolul, persze. Meg azzal, hogy kihagyták a biztonsági előírásokat. Meg nyolcasok voltak a bringák hátsó kerekeiben. Meg a kormány nem volt igazán jól meghúzva. Meg a fék kicsit akadt hátul. Azon nevetgéltünk, hogy biztos voltak bringák rossz fékkel is: csak azok már néhány ezer méterrel lejjebb hevernek egy-egy oszló hulla mellett.

DeathRoad-View
Gyönyörű tájak

Kevés dolgot tanultam el az idős amerikai utasaimtól. Az egyik az, hogy a fizető vendégnek joga van panaszkodni. És úgy gondoltam, hogy az életveszélyes, szar állapotú bringa jó lehetőség, hogy kifejezzem a rosszallásom, spanyolul. Ez azért mégis fontosabb, mint hogy a zabkása csak langyos fél 8-kor, reggelinél, nem? Szóval tört spanyolságommal elmondtam, hogy ez nem az igazi. Először mosolyogtak. Amikor kiabálni kezdtem velük, akkor elkezdtek hangosan röhögni. Odaadták az idegenvezető bringáját. Átvertem a rendszert. Nagyon különlegesnek éreztem magam, amíg fel nem szálltam.  Az övé az összes többinél is sokkal rosszabb állapotú volt…

Yungas-Road23
Nem hitted el, hogy két sávos az út?

Szóval ebből a 60-pár kilométerből az első fele teljesen rendben van: aszfalt, fel lehet gyorsulni 50 – 60 km/h-ra, megy az élet. Ezt meg lehet tenni a lejtőn Veresegyház felé is. De a második része a földút, ahol a “halálút” kezdődik. Nem létező korlát, fejfák, amelyeket viccesen bolíviai kilométerköveknek hívnak, de minden 100 méterre jut egy, egy esőerdő, elképesztően gyönyörű tájak és a halál közelsége, amely olyan végtelenül élővé varázsol minden pillanatot.

death-road-bolivia_sd

Azért volt, hogy aggódtam. Már nem magam miatt: én elég sokat bringáztam, elég veszélyesen, elég különböző bringákkal, terepeken, stb. Persze az ember kísérletezik, játszik. Egyszer kb. 20 centire a szakadéktól sikerült annyira lelassítani a kanyarban, hogy be tudjam venni. De hát mi történhetne velem!?

Gosia azonban nem olyan tapasztalt bringás, mint én. Az első saját biciklijét itt Pesten használta, 3-4 éve. Ő sosem jött túrákra. Soha nem biciklizik autók között Budapesten. Az idegenvezető néha mondott azért egy-egy infót. Igaz, nem mindenkinek, csak a gyorsabbaknak, akik épp közel voltak. És spanyolul persze. Például azt, hogy ne a külső sávon kanyarodjunk, mert múlt héten szembe jött egy autó, a sofőr elrántotta a kormányt és a bringásnak nem lett baja, de a családnak konyec. Már ha jól értettük. Belső és külső sáv? Biztosan? Ismét lerendeztem magamban, hogy spanyolt kellett volna választani olasz helyett, a gimiben.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Az eső és a vízesések nem emelik a túlélés esélyét

Gosiának a sokk csak este, már a hotelben jött: elkezdtük olvasni az egy csillagos értékeléseket: az idegenvezető eszméletlenül hevert a kanyar után; a srác eltörte a kulcscsontját; a hangulat megfagyott, miután láttuk, ahogy a lány lezuhant a szakadékba. Órákig nem tudták felhozni. Sok adat terjeng a neten. A sztorikból, utánaolvasásból az jön le, hogy két hetente egy bringás hal meg. Statisztikailag elhanyagolható. Jóval kevesebb mint egy százalék. Érdemes azért fogni a kormányt, nyitott szemmel vezetni, nem másnaposan érkezni és nem hülyéskedni túl sokat. Mi odafigyeltünk.

És túléltük. Csak ajánlani tudom. De ha a Death Road elég izgalmas szar bringák nélkül is, inkább menj egy középkategóriás vagy isten ments, egy drágább céggel 🙂

 

Képek:

http://www.globotreks.com/destinations/bolivia/surviving-death-road-bolivia/

http://www.albasun.com/2014/03/bolivia-has-most-dangerous-road-in-world.html

Saját 🙂

https://www.lapazlife.com/bolivias-death-road-would-you-risk-it/

http://www.richardhessler.com/2016/never-trust-a-fart/

http://hiptreks.com/surviving-and-thriving-on-bolivias-death-road/

http://www.embark.org/bolivia/la-paz/adventures/death-road

http://www.tammyandchrisonthemove.com/surviving-death-road-bolivia/

Saját 🙂