Problémák, utópiák, epifániák

„Az ember végtelenül képlékeny lény, amellyel mindenki azt tesz, amit akar, éppen azért, mert önmagában semmi egyéb, mint puszta lehetőség arra, hogy az legyen, ami lenni akar”

 Ortega y Gasset

Mindenki gondolkozik, na jó, máris állj. Sokan gondolkozni szoktunk, amikor a világ éppen tovatűnik villamos, busz, bicikli vagy lépések gyorsaságával. Én, nem tudom, mennyi eredetiséggel, de mindenképp nagy lendülettel az egyén és társadalom kielégíthetetlen ellentétét igyekeztem gondolkodással feloldozni: már amikor volt jegyem és nem az egyenruha nélkül esetlegesen feltűnő kalauzokat próbáltam meg kifigyelni.

Sokáig, önelégült módon talán, de úgy gondoltam, az egyénben, mint olyanban, meg lehet szüntetni az ellentétet. A probléma társadalommal van: a politikusokkal, az elnyomással, a rendszerrel. Hiszen erről van szó a hírekben és sok-sok panaszban: nincs elég pénz, a szakszervezetek, az önkormányzat, a cigányok, a menekültek, a muszlimok, Irán, Irak, Észak-Korea, Európai Unió, Magyarország. De én rendben vagyok. Én nagy dolgokra vagyok hivatott. Meglepett, amikor azt olvastam az átlagemberről, hogy ritkán hisz saját felsőbbrendűségében, de szívesen gondolja magát egy felsőbbrendű közösség tagjának. Hát velem ez pont fordítva volt.

d515430be37314cd5411f25e030618c0.jpg

Imádom Boris Vian-t. Nemcsak a regényei miatt, mint a Tajtékos napok, az olyan vicces idézetei miatt, mint “Így nem nehéz kitalálni, milyen felszerelésben küzd a rosszullét ellen… Természetesen olyanban, amilyet a teniszjátékosok viselnek előszeretettel, tudniillik amikor a mérkőzés végeztével zuhany alá állnak.” (És mindez a nők miatt), és nem is csak azért, mert polihisztor volt (író, költő, zenész, énekes, fordító, színész, feltaláló és mérnök), hanem mert ezt leírta: “Úgy látszik ugyanis, a tömegeknek nincs igazuk, az egyéneknek meg mindig igazuk van.” (Tajtékos napok)

És itt álltam én, önelégülten, egy kicsit lenézve a többieket. Hahh! Nektek mindnyájatoknak problémája van, míg én boldog vagyok. Aki boldog, annak mindig igaza van. Egyszerű, fiatalos, kellemes életfilozófia. Volt.

images.jpg

Egy ember egyén, individuum, önálló entitás, kettő ember viszont már társadalom. A társadalom ellentétei pedig feloldhatatlanok. Két ember között már kell, hogy konfliktus legyen, de mégis: két ember együtt, az több mint egy. Felnőttkorom kezdetéig így gondoltam. A felnőttkorom kezdetét attól a pillanattól számítom, hogy rájöttem, saját magamban is feloldhatatlan ellentét van. A vágyaim és a tetteim nem összeegyeztethetőek. Szí-vás. De ezzel mindnyájan így vagyunk. Úgy lehet boldog az ember, ha 1, megvalósítja a vágyait; 2, megszabadul a vágyaitól. Nagy Sándor vagy Diogenész. A legendák szerint ez működik. De a legendák szerint van, aki feltámad. Meg valaki figyel minket és vigyáz ránk. Meg aki rossz, az Pokolra jut, aki , az Mennybe. Na, állj, állj! Vissza az egyénhez. Elmondom, mi a baj az egyénnel. Az ember gondolatai, vágyai,  messze túllőnek azon a célon, amelyet képes megvalósítani. “Dantes, aki három hónappal ezelőtt semmi mást nem kívánt, csak a szabadságot, most már nem érte be a szabadsággal, és gazdagságra is vágyott. Ebben nem ő volt a hibás, hanem az Isten, aki korlátozta az ember hatalmát, de végtelen vágyakat oltott belé.” (Dumas: Monte Cristo grófja). Nem ott kezdődik a probléma, hogy még nem tudunk elrepülni a Vénuszra, csak a Marssal próbálkozunk, ez csak egy pillanatkép. A probléma ott kezdődik, hogy lemászunk a fáról, felegyenesedünk, szerszámot készítünk. Rengeteg végtelenül motiválatlan ismerősöm, sőt, barátom is van. Mégis, mindnyájan összehasonlíthatatlanul motiváltabbak és elégedetlenebbek az út mentén legelő bárányokhoz képest. Minden emlős ezen a bolygón ösztönösen természetes egyensúlyra törekszik a környezetével, kivéve Magukat Embereket. Letelepednek valahová és addig szaporodnak míg fel nem élik mind a természeti erőforrásokat, és azután csak úgy képesek fennmaradni, ha új területeket foglalnak el. Van egy másik organizmus is ezen a bolygón, mely ugyanígy viselkedik. Tudja melyik? A vírus. Az emberi faj egy betegség, a bolygó rákosodása. (Smith ügynök, Mátrix c. film)

smith10.png

Mostanában azon gondolkodtam, milyen óriási, beláthatatlan előnnyel járna, ha létezne olyan lény, amely nem emberi szemmel mondana véleményt az emberiségről. Talán ez lenne a véleményük? Nem túl hízelgő.

Egyszer, egy Erasmus buli közepén, két német ismerőssel beszélgetve, kiszaladt a számon, valamelyest spiccesen: Tudjátok, egyetlen nagy bajom van Németországgal! (kíváncsi vagyok, itt mi futott az agyukon!) Az, hogy a társadalmatok annyira jól működik! Azt akartam mondani nekik, hogy ugyanaz a jól működő társadalom, amely befogadja és fenntartja a tömeget, az egy kiemelkedő egyént (mint engem például) visszafog. A jól működő társadalomnak nem kellenek radikális elemek, nem kellenek hősök, nem kellenek explozív tehetségek. Dráma nélkül alkotni? Lennének Petőfi versek egy szabad országban? Lenne Radnóti-költészet ’30-as évek és második világháború nélkül? Ugyanaz lenne Faludy kommunizmus, Recsk, ’56 nélkül? De félelem nélkül élni, dolgozni,  vállalkozni? Talán Petőfi kisebbségek jogaiért áll harcba, Radnóti lírája 50 évesen bontakozik ki igazán és Faludy színdarabokat játszanának folyamatosan, a 40-es évektől máig.

Közlemény a jelenből: Paul Slazinger elutazott,  minden helyek közül  épp Lengyelországba. A New York Times ma reggeli száma szerint az írók PEN nevezetű nemzetközi szervezete küldte oda egy küldöttség tagjaként, hogy  vizsgálja ki az ottan sanyargatott kollégái helyzetét.

Lehet, hogy a lengyelek viszonzásul kivizsgálják majd az ő helyzetét. Ki a sajnálatra méltóbb, az az író, akit rendőrök fenyegetnek és hallgattatnak el, vagy az, aki tökéletes szabadságban él, és többé nincs  mit mondania? (Kurt Vonnegut: Kékszakáll)

 Ez az egész cikk onnan indult, hogy begépeltem a telefonomba, hogy:

Tökéletes társadalom nemcsak nem létezik, nem is létezhet.

Talán az egyik ok, amiért a kereszténység sikeresebb a kommunizmusnál, az, hogy a Mennyország a halál után jön el, ahelyett, hogy a “kommunizmus”, ez az idilli állapot, a távoli jövőben ugyan, az adott generáció kihalása után, de még emberek életében jönne el.

1578859394-h-l-mencken-writer-communism-like-any-other-revealed-religion-is.jpg

Majd hozzáadtam:

Aki képes arra, hogy a vízvezeték problémáit megoldja, az a vízvezeték-szerelő. Aki az emberi elme kisebb problémáit tudja orvosolni, az a pszichológus. Aki az emberi élet legnagyobb problémáját, a halált orvosolja, az a vallásalapító (Messiás?, isteni leszármazott?).

Most, cikk végéhez érve sehogy sem akartak ezek a gondolatok beleilleni. De pont azért kezdtem el a körítést írni, hogy ezeket valahova beillesszem. Na, huszárvágással vagy ha akarom, csalással, de sikerült. Itt vannak, már el is olvastad őket.

Ez a cikk egyébként véget nem érő. Filozofálgatás, gondolkodás az emberi életről és az értelméről. A ma estét Vonnegut epifánia / nem-epifánia gondolatával fejezem be.

Eszerint az epifánia (def.: istenség látható vagy hallható megjelenése) nem egy különleges, ritka pillanat az életben, hanem általános, állandó állapot: isten (aki szerintem nagyon hasonló a pszichológia super-egojához és az adott társadalom elvárásaihoz, de ezt majd máskor részletesebben), tehát isten folyamatosan velünk van és elmondja, mit kell tennünk. Ezért vagyunk elégedetlenek. A ritka pillanat a nem-epifánia, amikor végre elégedettek vagyunk. Amikor senki nem ösztönöz arra minket, hogy cselekedjünk. Ilyen pillanatokat az egyik szereplő csak szex után rövid ideig és kétszer, heroinozás közben élt át. Én a heroinról nem tudok nyilatkozni, egyébként egyetértek.

A teljes idézet elérhető itt: Epifánia, nem-epifánia (Vonnegut idézet)

Képek helye:

  1. http://www.jarofquotes.com/view.php?id=the-problem-with-todays-humanity-is-that-people-judge-everyone-else-but-still-dont-see-their-own-mistakes
  2. http://onionsandlemmings.blogspot.hu/
  3. http://quotesgram.com/hl-mencken-religion-quotes/#a2LMW4F39i
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s